Pcs | Orszgos visszhangot vltott ki a hr: megtalltk Drakula pincjt a Szchenyi tr alatt.
Fedeles Tams, a pcsi egyetem Kzp- s Korajkori Trtneti Tanszknek oktatja kutatsai alapjn lltja, a Szchenyi tr dli rszn llt az az plet, amely Vlad Tepes, alias Drakula tulajdona volt az 1460-as vekben, s amelyet egy 1489-es oklevl is emlt Drakulyahzknt. Ebben rszletes lers szerepel a ktszintes khz helyrl. Fedeles Tams szerint ebbl az is kvetkeztethet, hogy a megtallt kzpkori pince tartozhatott Drakula hzhoz. gy vli, hogy feltrsa s bemutatsa mindenkppen szerencss lenne.
 Vajon Dracula pincjbe vezet ez az t? (fot: Laufer Lszl)Hasonlkppen vlekedik Gbor Olivr, pcsi rgsz is, aki szerint ez a belvros taln legkomolyabb kzpkori pincje, ami mg megmaradt, amelynek msik vgt Krpti Gbor a hetvenes vekben mr megtallta, de feltrsra eddig nem kerlhetett sor. Az idk sorn feltltdtt, gy jelenleg legfeljebb kszva lehet benne kzlekedni. Feltrsa esetn rtkes leletek kerlhetnnek el.
A rgszeti satsokat vgz Kulturlis rksgvdelmi Szakszolglat (KSZ) Dl-dunntli Regionlis Irodjnak rgsze, Krpti Zoltn arrl tjkoztatta lapunkat, hogy a rszleges feltrs sorn semmilyen trgyi lelet nem kerlt el, amely brmilyen szemlyre utalhatott volna. Vlemnye szerint a Fedeles Tams ltal is emltett oklevlben az szerepel, hogy a hz szaki oldaln llt a Szent Bertalan plbniatemplom Szent Katalin oltrigazgatsghoz tartoz hz, mrpedig vlemnye szerint ez ebben az esetben nem egyezik a tapasztalattal. A Drakulahznak gondolt plet ugyanis a kzpkori piactr szln llt, gy nem azonosthat a lersban szereplvel, m nem kizrt, rvelt Krpti Zoltn, hogy Drakula hza nem a dl-nyugati, hanem a dl-keleti oldaln llt a trnek.
Merza Pter, az EKF fejlesztsi igazgatja szerint a KSZ llsfoglalsa utn egyrtelm, hogy a vrosnak nincs semmifle bemutatsi ktelezettsge a pincvel kapcsolatban. Azt viszont elrta, tette hozz, hogy gy kell betemetni, hogy a ksbbiekben brmikor feltrhat legyen.
 Vlad Tepes szobra Segesvrott |
AJÁNLOM AZ OLDALT
