A mgia
rta s sszefoglalta: Salem
A termszeti npek hite szerint az egsz univerzumot thatja egy szemlytelen mgikus erõ, melybõl kisebb-nagyobb arnyban minden ltezõ rszesl. Ezt az erõt az ausztrl bennszlttek a kuranita, a mezopotmiaiak a me az irokzek az orenda, dakotk a vakan, az algonkinok a manito, a melanziai bennszlttek pedig a mana nven neveznek. Mana lakozhat minden megszokott s szokatlan trgyban, kvekben, nvnyekben, llatokban, emberekben, sõt halottakban is.
A rgi mezopotmiaiak szerint a me titokzatos, hatrtalan, megfoghatatlan termszetfeletti energia, amely az egsz teremtett vilgot tjrja s irnytja. Hitk szerint a me ott rejtõzik minden termszeti jelensg s minden emberi megnyilvnuls htterben, de mg az emberi alkotsok, a vrosok s a templomok is rendelkeznek ezzel a mgikus õserõvel. Termszetesen az istenek jval tbb me-energit birtokolna, mint a termszeti jelensgek, a trgak az lõlnyek, az emberek vagy emberi alkotsok, de õk sem rendelkezhetnek vele korltlanul. A me kimerthetetlen trhza s forrsa az Abzu (akkd Apsz), a fld mlyben rejlõ õscen, amely mg az istenek szmra is tiltott terlet.
Az õsvzzel prhuzamba llthat azzal a nzettel, amely a termszetfeletti kpessgeket s a mgikus erõt az rzkelhetõ vilg sznfalai mgtt rejtõzõ, mindent that finom kzegbõl (asztrlis fny, ter, akasa, koszszfra, mauve zone, etc.), illetve az emberi pszich õstpusokat rejtõ mlyrtegbõl, a kollektv tudattalanbl eredezteti.
Egyiptomban a varzserõt meg is szemlyestettk. Õ volt Heka, akirõl a legkorbbi brzols az V. dinasztiabeli Szahur fra halotti templomban lthat. Az ember alak Hekval kezdõdik a templom falait dsztõ istenek sora. Mellette Thot, a blcsessg, az rs, a tudomnyok s titkos tantsok biszfejû istene lthat, ami arra utal, hogy a tuds (fõleg a rejtett tuds) s a mgia szorosan sszetartoz fogalmak. Heka elsõ helye az istenek sorn egyes kutatk szerint azt jelzi, hogy a kezdetben nyilvn szemlytelen, ksõbb azonban mr megszemlyestett varzserõt az birodalom idejn mg eredendõbbnek, elõbbrevalbbnak tekintettk az isteneknl. Ha valban gy van, remek illusztrcija lehet annak a mai vallstrtnszek ltal kpviselt llspontnak, amely szerint a szemlytelen mgikus õserõben (mana, me, orenda, vakan, etc.) val hit idõben megelõzte a szemlyes istenek tisztelett. A. De. Buck egyiptomi koporsszvegeket s srfeliratokat magrl: "n vagyok az, aki lteti az isteni kilencsget, n vagyok az, aki akarata szerint cselekszik, n vagyok az istenek atyja... Az enym volt minden, mielõtt keletkeztetek, ti istenek, ti kik engem kvetve szlltatok al. n vagyok a Varzslat."
Elfogadott az a nzet, hogy egyesek nagyobb hatalm mgusok, mg msok kevesebb erõvel rendelkeznek. Valaki szletett boszorkny (nem sszetvesztendõ az rkltt boszorknyokkal), msok pedig tanuljk. Teht valaki eleve nagyobb "kszsggel" szletik, fogkonyabb a mgira, nagyobb az ereje, mg msok tanuls tjn sajttjk el, fejlesztik a koncentrcijukat, nvelik erejket. Nem felttlenl az lesz a jobb mgus/varzsl/boszorkny, aki mr fiatalon elkezdte tanulmnyozni a mgit, vagy csaldja ltal rkltt hagyomnyokat, elve mgikus nevelst kapott.
A varzserõ sszefgg a tudssal is, a hatalom nõhet az idõk sorn, ha fejlesztik. Nem kell ktsgbeesni, ha valaki crudusknt, ms nven zldflûknt, kiforratlanknt csak lesi mit is csinlnak a "nagyok". Msrszt pedig a tuds nlkli hatalom vrengzsbe torkolhat. Avagy ha blcsebbek, okosabbak lesznk, knnyebben kontrolllhatjuk, irnythatjuk az erõnket. Ebbõl kvetkezik, hogy az sem jobb mgus, akinek noha nagyobb mrtkkel rendelkezik varzserõvel, de nem tudja hasznlni gy, mint "cseklyebb" erõvel br trsa.
A varzserõt rzkelni is lehet. Ahogy megfogunk egy foly ltal csiszolt kvet, s rezzk termszetes varzserejt, gy egy ember kzelben is rezhetjk az erõt. Persze ez is emberfggõ, van aki jl rejti kpessgt, van aki pedig msok energit nem felttlenl rzi. Viszont, ha mr egy ideje dolgozunk a manval, termszetes kszsgnkkel felismerhetjk, ha kzelnkben a mgia folyamatai jtszanak (pl. valaki varzsol[t]), illetve megrezhetjk a ltezõk erejt. Van aki nem rzi pldul a szellemek (nem ksrtetek) jelenltt, m azt rzi, hogy szokatlan "manafolyam" jrja t a terletet ahol ll.
Forrsok:
Yliaster Daleth: lõ mgia. Bioenergetic Kft., Budapest, 2001.
Thorkild Jacobsen: The Treasures of Darkness. A History of Mesopotamiam Religion, Yale University Press. New Haven-London, 1976.
M. F. Lindemans: Encyclopedia Mythica. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
