Dmonok s a vdelem
rta: Salem
"Mit Bûnnek szoktatok nevezni,
Romlsnak, Rossznak rviden,
az ht sajtos elemem."
Goethe: Faust
A dmonok ltezsrõl mindenkiben ms l. Sokan hisznek bennk, mg ha ms mgikus lnyek ltezst tagadjk is. A modern tudomny termszetesen elveti õket. Egyesek szerint a dmonok lte csupn keresztny babona. Megint msok szerint a gonosz csak a materilis szintet befolysolja, ha elhagyjuk az anyagi vilgot, akkor onnantl kezdve minden szeretet, fny s szivrvnyos pnilovak. m a tapasztalat s a trtnelem egszen mst mutat.
A dmonokkal mr jval a keresztnysg elõtt foglalkoztak, s majdnem a vilg sszes vallsos/mgikus hagyomnyban fontos szerepet jtszik. A dmon sz, vagyis az grg "daimon" eredetileg nem jelentette a mai gonosz, rosszindulat teremtmnyek tmegt, hanem szellemet, jt s rosszat egyarnt okozhat test nlkli ltezõt jelentett, de elfogadott vlt hasznlata (Ekkppen teht nem szeretnk megint leveleket kapni az gyben).
A trtnelemben minden np rjtt arra, hogy egyes szellemek nem felttlenl viseltetnek szeretettel irntunk, sõt. A legtbb kultra megvizsglta a dmonok krdst, lerta termszetket, hatalmukat, jellemket s nha-nha gyenge pontjaikat. A dmonok igen vltozatos lnyek, gy ne is csodlkozzon senki, hogy mennyire eltrnek. Nem rnm le az sszes dmontanulmnyt, hisz a babilniai hagyomnyoktl kezdve a japnig bezrlag rengeteg ltezik. Itt csupn egy sszefogottabb ttekintst adok, hogy mindenki tisztban legyen, hogy nagyjbl mivel is llunk szemben.
A dmonok trtnete
Az õsi civilizcikban rengeteg utalst tallunk rjuk, s fejlett tudomnygnak szmtott akkoriban. Mezopotmiban az agyagtblk szmos rtust s varzsigt õriznek, amelyek a dmonokat voltak hivatva tvol tartani. Egyiptom s a tbbi, kori, keleti birodalom hasonlan gazdag dmontannal rendelkezett. A Rmai Birodalomnak is megvoltak a sajt dmonikus hagyomnyai, ahol csak gy hemzsegtek a gonosz lnyek.
A keresztnysg aztn szmos vonulatot tvett, rendkvl nagy rszk a klasszikus korokbl szrmazik. A dmonokkal a boszorknyldzsek, vallshbork idejn jobban foglalkoztak. A dmonokat okoltk, s hasznltk fel, hogy az ellensget besrozzk. A tudomnyos forradalommal aztn htat fordtottak a spiritualizmusnak, mert elegk lett a boszorknyldzsek s vallsos hbork vrontsaibl. Ekkor jtt el a materializmus korszaka, azt hittk ezzel mindenki megelgszik, s olyan keretet ad, amelyet mindenki el tud fogadni. Persze aztn rjtt az emberisg a XX. szzad rmsgei utn, hogy ez gy nem mehet tovbb.
A kzpkor, a renesznsz s az jkor kezdete sorn a Nyugati vilg titkos rei egy msfajta demonolgit gyakoroltak s tantottak. Ezt dmoni megkzeltsnek, vagy - hogy pontosan fogalmazzunk - goetinak neveztk. Ahogy a legtbb nyugati mgikus hagyomny, gy a goetia is klasszikus vilgbl szrmazik. A sz maga az grgbõl ered, s egy õsi szellemidzõ iskolt jellt, amely a halottak szellemnek megidzsvel foglalkozott. A kzpkorra ez a tradci mr az erõsebb szellemekre sszpontostott, s nll mgikus rendszerr fejlõdtt a dmonok s ms, spiritulis lnyek megidzse alapjn. A kzpkor vgre grimoire-ok, varzsknyvek tucatjai jelentek meg, s nhny kzlk boszorknytanoncokat oktatott arra, hogy mikpp idzzenek dmonokat a legklnflbb clokra.
A mgia ilyenfajta kzeltse mindig csak egy kis kzssg sajtja volt, s a jelentõs, nyugati mgikus iskolk mindig is vtk tanulikat az ilyen cselekedetektõl, ami azonban nem gtolta meg a vallsos szszlkat, hogy a goetit ezekhez a hagyomnyokhoz soroljk. A grimoire-ok npszerûsge a hozzjuk kapcsold, kzismert trtnetek, mint pldul a Faust-legenda (Faust trtnett nem Goethe tallta ki, mr rgebb ta ltezett, m a trtnet nagyon hasonl, azzal a kivtellel, hogy Faust ott a pokolra jutott) miatt a goetia hagyomnyai sok helyre beszivrogtak. A teolgia dmontanain kvl a varzsmgia is nagyban befolysolta a mai dmonimzst, amelyrõl a horror-trtnetekben olvashatunk, amelyet a vallsos konzervatvok vdelmeznek, vagy amellyel az egyszerû emberek olyan nehezen nznek szembe, mert arrl akarjk meggyõzni magukat, hogy a termszetfeletti nem ltezik.
A dmonok "termszetrajza"
A kultrk, vallsok eltrõ llsponton vannak a dmonok eredett, termszett s cljait illetõleg, ami megnehezti a mai dmonvadszok lett. m egyrtelmû, hogy a lertak inkbb a dogmk (bizonyts nlkli, megvltoztathatatlannak hirdetett - minden hvõre ktelezõ - hitttelek) s nem sajt tapasztalatok szerint rendszereztk. A nphagyomny ltalban a legmegbzhatbb tmpont, de a dmonokkal kapcsolatban elg homlyos. Egyes helyeken a gonoszok ksrtetvel azonostjk õket, mshol pedig egy kalap al vonjk a tndreket, ksrteteket, szellemeket, isteneket s a dmonokat.
A dmonok termszett nehezebben rtjk, mint a viselkedsket. A dmoni viselkeds hrom jellemzõje a legvilgosabb: megjelensk, az emberekhez val viszonyuk, s hogy mivel tudjuk elûzni vagy legyõzni õket. Utbbira lentebb adok vlaszt.
Amikor a dmonok kapcsolatba lpnek velnk, szmos vltozatos s klns alakot lthetnek, viszont van egy kzs tnyezõ. A dmonbrzols minden kultrban mr csak azrt is feltûnõ, mert annyira htborzongat. A dmonok klleme bizonyos tekintetben emlkeztet a tndrek bûbjra. A klnbsg annyi, hogy mg a tndrek sosem tudnak teljesen termszetes klsõt elrni, a dmonok mg csak meg sem kzeltik azt.
A dmonok viselkedse is elg llhatatos, kvetkezetes minden kultrban, s a leghresebb szoksuk, hogy teljesen hatalmukba kertik az embert, mr nmagban jelentõs mondakrrel br. A dmonok nem az egyetlen lnyek, akik kpesek megszllni az embert, viszont õk a legismertebbek s legpuszttbbak.
A teljes megszllottsg a dmontmadsok legritkbb formja. Jval gyakoribb a dmoni szenvedly, amely ms mint az elõbbi, s enyhbb, de gyakran minden vonatkozsban pont annyira pusztt, viszont mg mindig kevsb veszlyes jelensg, mint akr a dmontmads, akr a dmonjrs.
Dmontmads: Hasonl a vmprtmadsokhoz, m felettbb pusztt. A dmontmads egyik pldja a laoszi hegyekben lõ hmongok egyik trtnete. Csog csuam-nak hvjk azt, mikor a vmprokhoz hasonlan jszaka a kvetkezõk trtnek velk mikor felbrednek: pnik, vagy erõs flelem; teljes vagy rszleges bnultsg; mellkasi nyoms; idegen lny (ember, llat vagy szellem) szlelse; rzkelsi zavar. Teht egyttesen ezeket, csog csuam-nak hvjk. E jelensget, gy tartjk, a dab csog nevû szrnyeteg okozza. De a trtnetet kezdjk a legelejn. A hmongok Laosz hegyeiben lnek s sszetett, smnista vallst gyakoroltak, melyben szmos szellem s szrny fontos szerepet jtszott. Minden csald õsnek ajndkokat s szertartsokat ajnlottak, amelyeket a csaldfõk mutattak be. Az õsk cserbe megvdtk a csaldot az olyan flelmetes lnyektõl, mint a dab csog.
A dab csog - amely rtelepszik az alvkra, s megfojtja õket - csak egy a sokfle dabszrny kzl, amelyek nappal fldalatti barlangokban lnek, ahonnan jszaka merszkednek elõ. ltalban azonban fken tartjk õket az õsk szellemei, s a hit szerint csak akkor kpesek ttrni ezen a vdelmen, ha az emberek az õsknek jr ldozatokat elhanyagoljk, vagy ms vallsi szablyt szegnek meg. Rgen, ha valakit megtmadott a dab, a hmong smnok megllaptottk a tmads okt, majd klnleges ldozatot mutattak be a szellem haragjnak csillaptsra. Ha ez nem trtnt meg, a dab jra s jra visszatrt, s elõbb-utbb magval vitte az ldozat lelkt, aki ennek kvetkeztben meghalt.
Amikor a hmongok elmenekltek szlõfldjkrõl, sem vallsuk hagyomnyos szertartsait nem tudtk gyakorolni, sem ldozatokat nem tudtak bemutatni. Miutn a falvak s a klnok sztszledtek az egsz kontinensen, nehz volt vallsi vezetõket tallni a szertartsok bemutatshoz. Mivel a legtbb hmong laksokba kltztt, ahol trvnyesen nem tarthattak vagy vghattak llatot, gondot jelentett az ldozati llatok elõteremtse is. Mg az ptszet is a hmong valls folytonossga ellen dolgozott, mert a kzponti tartoszlop, a hmong falvak ptszetnek jellegzetessge, az õsk szelemnek otthona hinyzik az amerikai laks- s hzkultrbl. Ezrt majdnem minden, Amerikba vndorolt hmongnak komoly nehzsget okozott a vallsgyakorls.
A dab, klnsen a dab csog ennek megfelelõen reaglt. Felmrsek szerint a hmong bevndorlk megdbbentõen magas: 50-60 szzalka lt t legalbb egy "klasszikus" Vn Banya lmnyt (a Vn Banya: a Vn Banya egy olyan szellem, amely ltalban jszaka, alvs kzben tmad az emberekre. 1971-ben David Hufford vgzet kutatmunkt rla. Az jfundlandi egyetemistk krben vgett felmrsei alapjn a vlaszadk egy negyede mr tlte a Vn Banya lmnyt. Legtbben kzlk olyan rszletekrõl is beszmoltak, amelyekrõl Hufford ugyan olvasott, viszont nem krdezett r a krdõven. S nagyrszk semmit se tudott a folklrrl, vagy a Vn Banyrl. A kvetkezõ vekben a tovbbi felmrsek kimutattk, hogy a jelensg egsz szak-Amerikban gyakori, a felmrt csoportok 16-25 szzalka lte t szemlyesen.). Ez az arny pedig kt-hromszorosa a teljes lakossgra jutnak. Azoknl a hmongoknl pedig, akik ttrtek a keresztnysgre, teht elhagytk a legtbb vagy majdnem legtbb velk szletett spiritulis lmnyket, ez az arny mg magasabb: 72 szzalk. Felmrsek szerint a keresztny hmongok szenvedtk el a legtbb ilyen lmnyt a vilg brmelyik npcsoportja kzl.
Azoknak a hmongoknak, akik mg most is sajt hagyomnyaikat kvetik, a dab csog nm rejtly. Mindannyian tudjk, hogy a szertartsoknak az a szerepe, hogy a dabokat fken tartsk. Ezen kvl azzal is tisztban vannak, hogy mi a dab csog szerepe a hirtelen jszakai hallesetekben. A nprajzkutatk ltal megkrdezett hmongok elmondtk, hogy Laoszban, ahol azonnali ritulis ellenlpseket tudtak tenni, a vratlan hallesetek ismeretlenek voltak. Csak a meneklttborokban s Amerikban nem mûkdtek a hagyomnyos vdelmi rendszerek, gy a dab szabadon gyilkolhatott. m gy tûnik happy enddel zrult a trtnet. Bevndorlsuk utn pr vvel a sok hmong elhagyta a vrosi krnyezetet, ahol elõszr letelepedett, s vidkre kltztt, ahol a hagyomnyos klnok s nagycsaldok jra egyeslhettek, s folytathattk a vallsgyakorlst.
Ez - majdnem - rviden egy dmontmads lersa. Ennl borzadalmasabb sztorik is vannak, de csak felvzolni kell, nem elrettenteni. Mg sok ms lny is lehet tmad fl, bizonyos jellegzetes vonsok - nevezetesen a termszetfeletti gonosz rzete, amelyrõl az ldozatok beszmoltak - egyrtelmûen dmon jelenltre utalnak.
Dmonjrs: A dmonjrs nagyon emlkeztet a ksrtetjrsra, viszont sokkal egyedibb s helyhez ktttebb esemny. A dmonjrs olyan helyen trtnik, ahol rendszeresen fekete mgikus szertartsokat vgeznek. A vrldozat pldul ugyanannyira vonzza a dmonokat, ahogy a dgltt brny a legyeket. Ha mr egy hely energiit beszennyeztk az effle ldozatok, csak nagyon kemny munkval lehet jra megtiszttani. Amg a kapcsolat nem szakad meg, a dmonok brmikor megjelenhetnek a krnyken (teht el ha a kzelnkben ilyen van...), s a sebezhetõ emberek, ha legkevesebb idõt tltik is ott, veszlyben lesznek.
Dmoni szenvedly: Az ldozaton elhatalmasodik egy vagy tbb, legtbbszr npusztt, klns rgeszme. Ms vonatkozsokban brmilyen racionlis is legyen, a megszllott a rgeszmjhez nem tud rtelmesen viszonyulni, s kitartan vghezviszi azt akkor is, ha az eredmny egyrtelmûen tragikus vagy hallos. A mai vilgban ez egy pszichs betegsgnek a lersa is lehetne. Ktsgtelen, hogy lteznek mentlis betegsgek, m nem mindegyik "termszetes" eredetû. Sosem szabad elfelejtennk, hogy ha felmerl a gyan egy dmoni szenvedly (vagy akr dmoni megszllottsg esetn) irnt, akkor is a mgikus mdszereket kizrlag megfelelõ orvosi eljrs MELLETT s NEM HELYETT kell alkalmaznunk. Ne essnk a vak rdgûzõ vagy santerinus papok csapdjba.
Azt se felejtsk el, hogy a tradci szerint nem a dmonok az egyetlen lnyek, akik birtokukba vehetik az embert. A tndrek, a ksrtetek, az elementlok hasonl vgeredmnnyel kltzhetnek bele az emberekbe, sõt (egszen klnleges krlmnyek kztt) hs-vr emberek is. A legfeltûnõbb klnbsg a dmonok vagy ms lnyek okozta szenvedly kztt, hogy az utbbiaknak legtbbszr van rtelmk. Akiket egy elementl szll meg, annak rgeszmje lesz az egyik a ngy elem kzl (pl. piromnihoz hasonlan), ha valakit ksrtet, az azt jelenti, hogy egy halott rdeke hirtelen mindennl fontosabb lesz az lõnek. Azt a szenvedlyt, amelyet a tndrek okoznak, nehezebb megmagyarzni, s gyakran valami rdgi humorra enged kvetkeztetni, de mg gy is van benne egyfajta logika vagy rendszer.
A dmoni szenvedly viszont teljesen ms. Ebben az esetben a rgeszms gondolkods (s kvetkezmnyei) bizarr, rtelmetlen s vgkifejlete inkbb ijesztõ. Semmifle emberi gondolkozs szerint nincs rtelme, s ez a teljes rtelmetlensg a diagnzis megllaptsnak legfontosabb tmpontja.
Dmoni megszllottsg: Az effle megszllottsgnak megvan a sajt tnetegyttese. Felicitas Goodman dmonokrl szl tanulmnyban ez a lista szerepel:
- lmatlansg
- lz
- nyugtalansg
- cltalan bolyongs
- furcsa vagy gusztustalan telek knyszeres fogyasztsa, vagy minden tel elutastsa, ami anorexis llapothoz vezet
- visszataszt bûz
- bõsges, habz nyl
- reszkets, amely grcss rngatzshoz vezethet
- merev izmok, egszen a katatn llapotig
- erõs hasi fjdalom
- sikolt rohamok
- fogcsikorgats
- abbahagyhatatlan zokogs
- emberfeletti erõ
- az arcvonsok majdnem teljes eltorzulsa
- az agresszi klnfle vlfajai, tbbnyire sajt maga ellen, ami akr az ngyilkossgig is fajulhat, vagy krnyezete bntalmazsa
- a dmonok reszelõs, mly hangon beszlnek, ami teljesen ms, mint a beszlõ termszetes hangja
- gyakran hasznlnak: trgr (srtõ vagy obszcn) szavakat, s ezeket sokszor jvendlsekkel vagy prfcikkal kombinljk
Bizonyos rtelemben a megszllottsg a tudathasadshoz kapcsoldik, s ms, hasonl pszichs betegsgekhez. Mintha a megszllott egy teljesen ms szemlyisget ltene, hasonlan a tudathasadsos beteghez, br gy tûnik, hogy az a beteg akit dmon szllt meg, sokkal kellemetlenebb pciens, mint a tudathasadtak "alteregi". A dmoni "szemlyisg" meghatroz tnyezõi a kegyetlensg s a gonoszsg, nha azonban valami furcsa nsajnlatnak is a tani lehetnk. Ahogy a rgeszme esetben, a megszllottsg is lehet ksrtetek, tndrek vagy klnfle szellemek mûve, nemcsak dmon, viszont az elõbbiek nem annyira slyosak s puszttk, mint a dmoni megszllottsg mr ismertetett, teljes szindrmja.
Msfle tmadsok is lteznek. Az egyik kzs jellemzõ, hogy a tmadsok fõleg az elme s az rzelmek ellen irnyulnak, nem pedig a testre. Br a dmoni tmadsok az ldozatot ltalban inkbb csak rmletbe ejtik, nem bntja fizikailag, de ez nem minden esetben igaz. A dmonok bizonyos rtelemben korltolt lnyek s gyakran gy tûnik, hogy csak annyira bnthatnak minket, amennyire ezt engedjk.
A dmonok "megfejtse"
Mint emltettem, szmos hagyomnynak megvannak a sajt eredet- s termszetkpe a dmonokrl. A kabbala szerint a dmoni erõk olyan lnyek, akik egy olyan vilgegyetem tllõi, amely a mink elõtt ltezett. Errõl keveset tudunk, de lltsuk szerint egy kiegyenslyozatlan erõ birodalma volt, amely viszonylag rvid idõ alatt elpuszttotta nmagt.
A kabbala a jelenlegi dmoni erõket Qlippoth-nak nevezi, ami hberl "kagylt, burkot" jelent. Ezek a rgi vilgegyetem tredkes s kiegyenslyozatlan erõi, amelyek a mi univerzumunk anyagnak rszv vlt, ahogy Greer rja: "egy õsi, romos plet tgli beplnek az j szerkezetbe". Jelenltk nem vletlen s energijuk fontos a kozmosz szmra, de vgl õk is a vgsõ szintzisbe kerlnek. Ez azonban hossz idõ, kozmikus idõben mrve - majdnem - felfoghatatlan hossz. Ez idõ alatt, br a Qlippothnak megvan a maga helye s clja a vilgegyetemben, rendkvl pusztt az emberre nzve.
Ez az egyik elmlet, mely rtelmet adhat annak a bizarrsgnak, amely jellemzi a dmonokat.
Ms mgikus tantsok szerint a dmonok birodalma az egyetlen terlet, ahol a lt skjainak hagyomnyos rendszere nem rvnyes. Ennek rdekes oka van. A dmonokrl gy gondoljk, hogy a lt olyan szintjn lnek, amely az ltalunk rzkelt anyag alatt helyezkedik el (az "alatt" persze metaforikusan rtendõ). A fizikai anyag gy viszonyul a dmoni szint szubsztancijhoz, ahogyan az teri szubsztancia az anyaghoz. Fizikai testnket a dmonok lltlag fantomoknak ltjk, az õ testk pedig olyan skon van, amelyet mi egyltaln nem rzkelnk. A kapcsolat a dmonok s az emberek kztt az asztrlis szinten jn ltre (a mgikus elmlet szerint ez a mi evolcink sorn bekvetkezett hibk miatt trtnhet), s ezrt elsõsorban fantzink, gondolataink s rzseink a fõ tmadsi pontok, amikor a dmonok bntalmazni akarnak minket.
A tanok szerint a dmoni szenvedly s a megszllottsg nkntes llapot. Ahhoz, hogy ldozatai legynk, elõszr ki kell alakulni egy kapcsolatnak az emberi tudat s dmoni sk kztt, s ezt az embernek kell kezdemnyeznie. A dmonok hvatlanul nem juthatnak az emberi testbe vagy elmbe, mert minden hatalmuk s rmisztõ formjuk ellenre erõsebbek vagyunk nluk, elmletileg. A dmonok csak a mi engedlynkkel kzeledhetnek hozznk, amit pedig csbtssal, hzelgssel, rszedssel, rbeszlssel vagy megflemltssel tudnak kicsikarni.
A baj ltalban gy kezdõdik, hogy valakin rr lesznek a gyilkos gondolatok: dh, harag, fltkenysg, az nzõ kapzsisg, s a tbbi. Majd az ldozat llandan didereg s lmos, ami azt jelzi, hogy a dmon belekltztt. E ponton egy lt gyakran energiavltozst szlel a fej s a nyak hts rszn, ahol a gerinc csatlakozik a koponyaalaphoz, azok pedig, akik tisztn rzkelik sajt energijuk mozgst, ezen a rszen valami zavart reznek. Ez a tmads fõ pontja. A termszeti mgia vagy az ide sszpontostott energiagygyts nagy segtsg lehet, de mg ennl is sokkal fontosabb, hogy knyszertsk magunkat, hogy ne tprengjnk azokon a pusztt gondolatokon, amelyek bevonzottk a dmont.
Btorsg s a kitarts a dmon legjobb ellenszere, s ha hatkony mgikus vagy vallsi rtussal tvzzk, knnyen visszakldhetjk oda, ahonnan jtt. Aki pedig passzv ldozat lesz, azon mg a legjobb mgus is aligha segthet. Az emberi hajlandsg a legfontosabb tnyezõ.
Hogyan bnjunk velk
A varzshasznlk kzssge vegyes. A megbzhat, szakrtõ mgusok mellett ott vannak az njellt szakrtõk, csalk, dilettnsok s szlhmosok. S vannak mg a j szndk, becsletes emberek is, akik egyszerûen csak a kpzettsg s tapasztalat hinya miatt buknak el.
Az rdgûzs nem kezdõknek val munka, mert nehz s veszlyes. Hogy valaki vgre tudja hajtani a szertartst, rendthetetlennek kell lennie, nuralmat kell gyakorolnia, tkletesen ismernie kell a ritult, el kell fogadnia a gyengesgeit s korltait, valamint kapcsolatban kell llnia a spiritulis energia forrsaival. Ezt a kapcsolatot kizrlag rendszeres mgikus s spiritulis gyakorlattal lehet elrni, valamint az istenek (vagy amiben hiszel) irnti teljes elktelezettsggel. Ezek hjn a dmonvadsz kiszolgltatott vlik, s a megszllott sokkal rosszabb llapotba kerlhet.
Nagyon sok mlik a fertõztt szemly hozzllsn, mert csak akkor jk a kiltsok, ha hajland a kzdelemre. Ha mi kptelenek vagyunk segteni, keressnk egy tnyleg megbzhat szemlyt, legyen az keresztny, wicca, buddhista, hindu, satrar vagy brmilyen ms valls. Egyes pszichiterek vallsos vagy smnista mdszereket is alkalmaznak a terpia sorn. De kovenek, krk, ligetek s ms kzssgek segtsgt is krhetjk, akik kzs imkat s ldsokat mondanak. Ismtelni pedig minimum egy hten egyszer, ha lehet. Az sszpontostott akarat rendkvl sokra kpes. Az ldozat az ima vagy lds alatt ne legyen jelen, mert ellenttes energit hozna magval, s megprblhatja a szertartst flbeszaktani.
Ha valaki magn rzi a jelenltet, akkor tbb elõnynk van, mivel nem passzv szemllõknt csrgnk. Prbljunk mindig pozitvan gondolkodni, a negatv gondolatokat kergessk el. Mindig legynk trsasgban. Energiagygyszat, lds, gygyts vallsos s/vagy spiritulis keretek kztt figyelembe vehetõ lehetõsgek. A pszicholgiai segtsg pedig ktelezõ, hogy kapcsolatban maradjunk a mindennapi lettel.
Az ernyeink, a trelem, kitarts, szeretet s btorsg segthet a dmon legyõzsben. Noha nem ilyen virgos a helyzet, mert tnyleg komoly dolog a dmonokkal felvenni a harcot, mgis legynk tudatban, hogy erõsebbek vagyunk nluk. Nincs felettnk hatalmuk, hacsak mi nem adunk nekik.
Vdelem rviden (nem csak dmonok esetn)
Szentelt vz (vz s benne feloldott, felszentelt s) felszvja az teri energikat. Spray formban rendkvl hatkony, de kzzel is hagyomnyosan hinthetjk. Pontos elksztse: Tlba kis vizet, adjunk hozz egy csipet st s hamut (porfstlõt). Tartsuk mindkt keznket a vz fl, s mondjuk el felette a magunk ldst, mikzben a szndkainkra sszpontostunk. A szenteltvzzel meghinthetjk egy kr vonalt, hogy megtiszttsuk a nemkvnatos energiktl. Ha a rtus utn is marad mg, ntsk ki a fldre.
A savak prologtatsa kevsb hatkony de szintn feloldjk az teri energikat. Ecetet kis tlkban a szobban hagyhatjuk s fokozatosan prolog. Ez biztonsgosabb, m ha erõsebb savat hasznlunk, a biztonsg kedvrt hgtsuk egy kis vzzel.
Hasznos mindenfle teri lny esetben a naponta minl hidegebb vzben val mosakods. Tetõtõl talpig! Ecetet hozzkeverve mg jobb. Egszsges a fizikai s az teri testnknek is, mert meg akadlyozzk a lrvk s ms lnyek lõskdst.
Tmjn hasznlata. Tisztt s kiegyenslyoz, brmilyen helyzetben hasznlhat, ahol gygytsra, ldsra vagy vdelemre van szksg.
rdggykr. Szaturnusz bolyg kellemetlen szag nvnye. A leghatkonyabb eszkz a gonosz erõk ellen. Fstlõknt hasznlva eloszlatja az teri energikat brmibõl, amit a fstje rint, s ha mr ms mdszerek csõdt mondtak, ez akkor is elkergeti a szellemeket. Blcs dolog vkuumzras ednyben tartani magunknl, ha gyakori szrnyvadszaton vagyunk. Nagyon rossz a szaga, csak vsz esetn hasznljuk. Tnyleg...
Vas. Az teri testek gyilkosa. Ks, szg, kard vagy brmilyen les vastrgy sztoszlatja az tert, megsemmist brmifle formt.
Ezst. Kevsb hatsos, m az olyan sûrûbb terszintû lnyek mint a farkasember ellen hatsos. J vezetõ, klnleges teri rezgse van, gy a sûrû teri rcson is hatkonyan t tud hatolni.
Talizmnok, amulettek: Nagyon sokfle vltozat van, egy kis gygynvnytõl vagy a temetõben gyûjttt portl kezdve, a kartonkorongokig melyen vdõ jelek, hber betûk vannak. Selyemben vagy vszonban vdjk õket, hogy ne vesztsen erejbõl.
Pldul: 5-7 cm tmrõjû piros flanelkorongot varrjuk krbe piros crnval, de a tetejn hagyunk rszt mindkt vgn a crnnak, hogy ssze tudjuk majd hzni. Kzpre helyezznk egy kis st, egy szget melyet fogval derkszgben meghajltottunk. Hzzuk meg a crna kt vgt gy hogy egy kis zacskt kapjunk, kssk meg szorosan, tekerjk krbe a zacsk nylst a crnval jra, majd ismt kssk meg. Nagyon jl mûkdik, ha egy piros szalagona nyakunkban hordju gy, hogy a szvnk kzelben legyen.
A msodik amulett: Fogjunk megint egy piros flanelkorongot, s ltsk szintn krbe, de ezttal orbncfû, verbna s angyalgykr keverkt tegyk bele. Ha van a kzelnkben berkenye- vagy galagonyabokor, egy szrtott bogynak j hatsa lehet.
Ezentl mg vannak a szertartsmgia vdelmi eszkzei, ami minden hagyomnyban jl lernak. Itt most nem is rszleteznm, de ksõbb lehet helyet kap a honlapon.
Brmit is hasznljunk a szrnyek ellen, tudjuk mire s hogyan kell hasznlni, mert mskpp semmit se r. A szenteltvzgyrtst elõre gyakoroljuk be, hogy nagyon gyorsan menjen akkor is, ha valami paranormlis lny ppen a nyakunkban liheg.
A veszlyek
Szmos knyv kaphat a tmrl s ennl is tbb weboldal ismerteti a dmonok megidzst. Hozzrtõ, tapasztalt s btor mgus, boszorkny ezeket a technikkat viszonylag biztonsgosan hasznlhatja, s elõfordulhatnak olyan helyzetek, amikor neki tnyleg kzvetlen kapcsolatot kell ltestenie a Kagylk birodalmval. DE ha alkalmatlan, kpzetlen vagy rzelmileg felkszletlen ember alkalmazza ezeket a mdszereket, az rendkvl veszlyes lehet, mivel tnyleges kapcsolatot alaktanak ki a rtus rsztvevõi s a megidzett dmoni lnyek kztt. Igaz ugyan, hogy a legtbb ilyen mgikus ksrlet nem vezet sehova, mert a dilettnsan kivitelezett mgia ltalban eredmnytelen, de mindig fennll a veszly. Mghozz igen komoly veszly!
s az emberi "veszlyek"
A pszichs betegsget mr kitrgyaltuk. De megjegyeznm, hogy a rtusokat, vdekezõ mdszereket csak kiegsztõknt szabad alkalmazni a pszichoterpia mellett. Sosem helyette, mert ember letek forognak kockn.
Amit most kiemelnk inkbb a kpzelõds s a csals. Kicsiny fajunknak akadnak dszpintyei is, akik azt hiszik õk a kvetkezõ Constantine-ok, a j s a rossz kozmikus harcnak fõszereplõi. Fontossgtudat vagy feltûnsi viszketegsg? Akik mr eltltttek idõt a mgikus kzssgben tallkoztak mr ilyen emberekkel. Sokszor magukkal is elhitetik, hogy ez igaz. Sõt mg "hveket" is szereznek, s azt mondjk: "XY-ok elhittk azonnal nekem, te bezzeg nem". Ezzel azt sugalljk, hogy persze Te nem vagy akkora mgus/boszorkny mint XY-ok. Ne btortalantson el ez a mondat. A tuds mg mindig hatalom.
Figyeljnk oda minden rszletre, a nyomokra, mert lehet jl kpzett csal is az illetõ. m igyekezznk mi is tapasztalt, kpzett varzshasznlk mdjra odafigyelni az apr dolgokra is. Mindig van olyan amin elbukik a hazug. A keresztkrdsek hasznosak lehetnek. Felhasznlhatjuk az olyan egyrtelmû buktat krdseket is mint: - nagy meggyõzõdssel krdezzk: - "A varzsplcdat is akarta a dmon, igaz?" - A dmonnak mi a fennek kellene varzsplca? Ha a vlasz igen, akkor megvan a csal. Nem felttlenl e krdst kell feltenni (mert lehet olvassa az illetõ a cikket, ki tudja...), de mindenkppen tegynk fel eldntendõ krdst gy, hogy tudjuk eleve ostoba krds, de mintha komolyan gondolnnk s mr majdhogynem lltjuk, hogy az bizony kellett a dmonnak. Ezt a mdszert ms tmk, lnyek esetben is felhasznlhatjuk. rdemes kiszûrni, leleplezni a csalt, mert elkezdheti terjeszteni a butasgait (finoman szlva), s kvetõket tall. Innentõl kezdve pedig mgikus kzssgnk szenvedi el a csorbt.
Forrs
John Michael Greer: Mgikus Lnyek Kalauza, desvz Kiad, Budapest, 2003.
P. Williams s D. Hill: The Supernatural, Sigent, N. Y., 1967.
Dion Fortune: The Mystical Qabbalah, Aquarian Press, 1987.
Thorkild Jacobsen: The Treasures of Darkness. A History of Mesopotamiam Religion, Yale University Press. New Haven-London, 1976. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
