Predator&Prey:
A vérfarkas
Ha két világ találkozik…
Fertőzés rágja a földet. A patak vize feketéllik a romlástól. Fekete Rondálra, a tiltott nász gyümölcsére emberek és garouk egyaránt megvetéssel néznek. Azonban hiába szólítják a szellemeket, senki nem válaszol, mivel a keveréket-származása ellenére-különleges feladat elvégzésére szemelték ki.
Kaitlin elmenekült a városból, a vadon magányát választotta, hogy megszabaduljon az utcákat uraló élőhalott szörnyetegtől. Azonban a magánnyal bénító erejű magányosság jár együtt, és mielőtt még megbékélne a természetfeletti lényekkel, melyek láthatóan minden erejükkel azon vannak, hogy vissz*rángassák saját világukba, még újra meg kell találnia a helyét az emberi közösségben. Talán az útjába akadó titokzatos, erőszakos idegen segítségére lesz., hogy megőrizze egyensúlyát a két világ közötti szakadék felett. Vagy talán lelöki a mélybe?
Részlet:
Teherautó ajtaja csapódott. Kavicsok csikordultak a léptek alatt. A kitáruló ajtón bevágott az észak-michigani január.
-’Estét - mondta a pultos a két újonnan érkezett embernek.
Az első cingár, dülledt szemű férfi volt, szinte nem is elég ahhoz, hogy embernek nevezzék. A másodiknak majdnem meg kellett fordulnia, mert széltében kicsi volt neki az ajtó.
- ’Estét neked is – vigyorgott a cingár. – Még mindig nyitva vagy?
- Nyitva vagyok – mondta a pultos – és rengeteg jókedvű, komoly szellemi igényességű vendégem van. Templomba kellett volna mennem vasárnap.
A cingár elfintorodott; olyan lett az arca, mint egy rothadó úritök. - A kiírás szerint itt van csapolt sör.
- Az is ki van írva, hogy a csap működik?
- Fenébe.
- Van üveges söröm, meg whisky-m.
A nagydarab férfi lehuppant az egyik pult melletti székbe és az orrát ráncolta. – Megdöglött itt valami?
A még mindig álldogáló cingár rácsapott barátja vállára és Púpos felé bökött. A bár most zsúfoltnak tűnt, hogy egyszerre három vendég is volt benne és az egyik közülük nyilvánvalóan több hete nem fürdött.
- Hé, te! – mondta a cingár a faarccal üldögélő Púposnak, aki láthatóan nem nagyon vett róla tudomást. – Mért nem mész ki, és fekszel be a szemetesek közé valamibe? Attól is jobb illatod volna.
A pultos áthajolt a fenyőlapon: - Ne piszkáljátok a ven…
- Oké, oké, jól van, na. Két üveg sört. A legjobbat, amid csak van. Van külföldi?
A pultos mélyen felsóhajtott. Lehajolt a hütőpultba. – Aha. Egészen St. Louistól jött idáig.
- Apám micsoda sz*rság!
- Hé, te!- mondta a nagydarab fickó Púposnak. – Büdös vagy. Érted? Büdös vagy. Marhára.
Te vagy Murphy? – kérdezte a cingár a pultodtól. – Murphy bárja, ez volt a kiírás tetején. Vagy ez is átverés?
-Ryan Murphy vagyok.
- Ez ír név?
-Ez mindjárt érthetőbbé teszi a fényreklámban lévő zöld lóherét.
- Nem úgy beszélsz, mint egy ír.
-Megdöbbentő, mi mindenre képes néhány nemzedéknyi idő a barbárok között- mondta Murphy. - Valószínűleg neked is volt egy olyan távoli ősöd, aki nem volt ilyen csökkentagyú pöcs, de soha nem találtam volna ki magamtól - Murphy határozott mozdulattal letett két üveg sört a pultra és kinyitotta őket. - Nos, uraim, azt javaslom, igyák meg a sörüket, fizessék ki a hat dolcsit és ne is foglalkozzanak a borravalóval-valahogy nem látszanak borravalós fajtának-, és húzzanak a retkes francba a báromból.
A nagydarab felröhgött. - Pöcsnek nevezett.
A cingár lekapta a sört a pultról. Olyan arcot vágott, mintha képes lett volna leharapni a kupakot az üvegről, ha Murphy nem nyitotta volna ki korábban.
- Hé, büdöske - szólalt meg újra a nagydarab. - Mért nem fürdesz egyet?
Púpos meredten bámulta kiürült pohara fenekét.
A cingár kortyolt egy jó nagyot a söréből. - Most biztos azt gondolod, milyen okos vagy, mi? - kérdezte Murphytől.
- Csak egyesekhez képest - válaszolta Murphy.
- Nem hallasz, büdöske? - szólalt meg a nagydarab ficó.
A cingár húzott még egyet a sörből és az üveget hangosan a pultra csapta.
- Na, és ehhez képest? - benyúlt a kabátja alá és előhúzott egy 357-es Smith and Wesson magnumot, amit Murphyre fogott. - Most ki az okosabb, he?
Meghúzta a ravaszt.
A pisztoly ereje Murphyt a fal felé vetette. Tompa puffanással ért földet. A cingár férfi az elkerekedett szemű Púpos felé fordult, aki mintha csak most vett volna tudomást a többi vendégről. Még egy dörrenés és Púpos a bárszékkel együtt felborult.
- Apám, mind akettőt lelőtted! - mondta a nagydarab.
- Mit mondok neked mindig? Ne legyen szemtanú. Gyerünk, nézd meg a pénztárt!
Azonban a pult mögül előugró szürke szőrből és villogó karmokból álló vicsorgó tömegnek más elképzelései voltak. A nagydarab férfi nem nézte meg a pénztárt; nem volt szeme, hogy lássa. A cingár újból tüzelt, közvetlen közelről, egyenesen a szörnyeteg mellkasába…semmi eredmény. Levegőt vett, hogy felüvöltsön, de valaki oldalba verte. Megfordult és egy másik rettenet magasodott fölé, csupa szőr és izzó szemek, izmok, karmok és fogak…
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
