-’Estét - mondta a pultos a két újonnan érkezett embernek.

Az első cingár, dülledt szemű férfi volt, szinte nem is elég ahhoz, hogy embernek nevezzék. A másodiknak majdnem meg kellett fordulnia, mert széltében kicsi volt neki az ajtó.

   - ’Estét neked is – vigyorgott a cingár. – Még mindig nyitva vagy?

   - Nyitva vagyok – mondta a pultos – és rengeteg jókedvű, komoly szellemi igényességű vendégem van. Templomba kellett volna mennem vasárnap.

   A cingár elfintorodott; olyan lett az arca, mint egy rothadó úritök. -  A kiírás szerint itt van csapolt sör.

   - Az is ki van írva, hogy a csap működik?

   - Fenébe.

   - Van üveges söröm, meg whisky-m.

A nagydarab férfi lehuppant az egyik pult melletti székbe és az orrát ráncolta. – Megdöglött itt valami?

   A még mindig álldogáló cingár rácsapott barátja vállára és Púpos felé bökött. A bár most zsúfoltnak tűnt, hogy egyszerre három vendég is volt benne és az egyik közülük nyilvánvalóan több hete nem fürdött.

  - Hé, te! – mondta a cingár a faarccal üldögélő Púposnak, aki láthatóan nem nagyon vett róla tudomást. – Mért nem mész ki, és fekszel be a szemetesek közé valamibe? Attól is jobb illatod volna.

   A pultos áthajolt a fenyőlapon: - Ne piszkáljátok a ven…

   -  Oké, oké, jól van, na. Két üveg sört. A legjobbat, amid csak van. Van külföldi?

A pultos mélyen felsóhajtott. Lehajolt a hütőpultba. – Aha. Egészen St. Louistól jött idáig.

  - Apám  micsoda sz*rság!

  - Hé, te!- mondta a nagydarab fickó Púposnak. – Büdös vagy. Érted? Büdös vagy. Marhára.

  Te vagy Murphy? – kérdezte a cingár a pultodtól. – Murphy bárja, ez volt a kiírás tetején. Vagy ez is átverés?

-Ryan Murphy vagyok.

- Ez ír név?

-Ez mindjárt érthetőbbé teszi a fényreklámban lévő zöld lóherét.

- Nem úgy beszélsz, mint egy ír.

-Megdöbbentő, mi mindenre képes néhány nemzedéknyi idő a barbárok között- mondta Murphy. - Valószínűleg neked  is volt egy olyan távoli ősöd, aki nem volt ilyen csökkentagyú pöcs, de soha nem találtam volna ki magamtól - Murphy határozott mozdulattal letett két üveg sört a pultra és kinyitotta őket. - Nos, uraim, azt javaslom, igyák meg a sörüket, fizessék ki a hat dolcsit és ne is foglalkozzanak a borravalóval-valahogy nem látszanak borravalós fajtának-, és húzzanak a retkes francba a báromból.

  A nagydarab felröhgött. - Pöcsnek nevezett.

  A cingár lekapta a sört a pultról. Olyan arcot vágott, mintha képes lett volna leharapni a kupakot az üvegről, ha Murphy nem nyitotta volna ki korábban. 

  - Hé, büdöske - szólalt meg újra a nagydarab. - Mért nem fürdesz egyet?

  Púpos meredten bámulta kiürült pohara fenekét.

  A cingár kortyolt egy jó nagyot a söréből. - Most biztos azt gondolod, milyen okos vagy, mi? - kérdezte Murphytől.

  - Csak egyesekhez képest - válaszolta Murphy.

  - Nem hallasz, büdöske? - szólalt meg a nagydarab ficó.

 A cingár húzott még egyet a sörből és az üveget hangosan a pultra csapta.

  - Na, és ehhez képest? - benyúlt a kabátja alá és előhúzott egy 357-es Smith and Wesson magnumot, amit Murphyre fogott. - Most ki az okosabb, he?

   Meghúzta a ravaszt.

   A pisztoly ereje Murphyt a fal felé vetette. Tompa puffanással ért földet. A cingár férfi az elkerekedett szemű Púpos felé fordult, aki mintha csak most vett volna tudomást a többi vendégről. Még egy dörrenés és Púpos a bárszékkel együtt felborult.

  - Apám, mind akettőt lelőtted! - mondta a nagydarab.

  - Mit mondok neked mindig? Ne legyen szemtanú. Gyerünk, nézd meg a pénztárt!