A tndrek kincse
A rgi hagyomny szerint rorszgot - mielõtt az rek megtelepedtek itt - sokfle np lakta. Ezek kzl a legnevezetesebbek a sidhek voltak. A sidhek flig tndri s flig emberi tulajdonsgokkal brtak. rtettek a varzslshoz; gynyrûen zenltek s nekeltek.
A sidheket Dana npnek is szoktk nevezni, õsanyjukul ugyanis Dant tiszteltk. Klns kincsek voltak a tndrek birtokban: egy nagy kõ, amely felsikoltott, ha az r trn jogos birtokosa rlt, s gy nlklzhetetlen volt a kirlyvlasztsnl, tovbb egy drda, amely legyõzhetetlenn tette azt, aki kezben tartotta, s egy bogrcs, amelybõl soha nem fogyott ki az tel.
Dana npe valaha rgen felhõn rkezett rorszgba, s sok harcot kellett vvnia az õslakkkal az orszg birtokrt. Mikor az rek is megtelepedtek a fldn, a tndrek s halandk szvetsgre lptek, s j bartsgban ltek egymssal.
A sidhek fõ szllsa a Bruig na Boann nevezetû halomnl volt, nem messze Tartl, ahol a haland r kirly vra llott. Valaha Dagda lakott itt, a tndrek fõ fejedelme. Egy napon Dagda sztosztotta birodalmt a fiai kztt, s a tndrkirlyfiak rorszg klnbzõ tartomnyaiban kaptak pomps palott. Csakhogy Dagda elfelejtkezett egyik firl, a fensges Ainguszrl, akinek anyja Boann folyamistennõ volt.
Aingusz teht apja el jrult, s krptlsul azt krte, hogy adja t neki Bruig na Boannt egy napra s egy jszakra. Dagda teljestette fia kvnsgt. Attl kezdve azonban Aingusz nem volt hajland elhagyni a palott, mert egy nap s egy jjel egytt az rkkvalsgot jelenti. A palota teht az õ birtokba jutott. rorszg sidhjei a nagy nnepeken itt gyûlnek ssze, s itt lakomznak. Az embereket szent borzalom tlti el, ha errefel utaznak.
Aingusz bartsgos viszonyban lt a krnyezõ kevsb elõkelõ tndrekkel, s az is elõfordult, hogy fõrang tndrek meghvtk, legyen vitikban dntõbr, vagy pedig vegyen rszt az rmnnepeken.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
