Wendigo
(a sz rsmdja bizonytalan, gy is ismert, hogy Windigo, Weendigo, Windago, Windiga, Witiko, ween dagoh stb.), egy rosszindulat, kannibl szellem az algonkin indinok mitolgijbl, ami kpes megszllni az embereket. A legels Wendigo legendk valsznleg a prehistorikus korban szlettek s szjhagyomny tjn terjedtek. Az els rsos emltst Paul Le Jeune jezsuita misszionrius tette a legendabeli teremtmnyrl, mg Quebec-ben szolglt a korai 17. szzadban. 1936-ban Paul atya, jelentst kldtt feljebbvalihoz Rmba egy bennszltt nvel kapcsolatban, aki spiritulis transzban figyelmeztette trsait, hogy valami megtmadja majd a szomszd falut. A lelkipsztor lersa szerint a valban bekvetkez tmads egy vrfarkas nyomaira emlkeztetett ("a sort of werewolf").
Az Algonkin indinok mitolgija szerint:
A Wendigo csak egy rsze a vltozatos szak amerikai s kanadai Algonkin indin hitnek. Nluk a Wendigo gonosz termszetfeletti jelensg (manitou), akinek nagy szellemi ereje van. Elssorban a hideghez, szakhoz, s a tlhez kapcsoltk ket, valamint az hezshez s az hhallhoz. Basil Johnston, egy odzsibua tanr, kutat s elad, 11 olyan knyv szerzje, ami mind az indinok legendit s mtoszait dolgozza fel, gy mutatja be a Wendigt. A Weendigo betegesen sovny volt, szikkadt bre szorosan tapadt a csontjaira. Az arcszne a hall hamuszrkje s a szemei mlyen lapultak regeikben. A Weendigo gy festett, mint egy csontvz, ami pp most kelt ki a srbl. Az ajkai cafatosak s vresek. A Weendigo a hs rothadsbl kel megtesteslt tiszttalansg s nyomorsg. Ugyanakkor a Wendigk a falnksg s kapzsisg megtesteslsei is voltak. A szellemket az ls sem elgtette ki, rgtn j ldozat utn kutattak.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
