Id�zetek a filmb�l & k�nyvb�l

Ne legy�l zavarban! − suttogta a f�lembe. − Ha tudn�k �lmodni, �n is r�lad �lmodn�k. �s nem sz�gyelln�m!

V�rj egy percig, csak �jraind�tom a sz�vemet!

De a f�lt�kenys�g... fura egy dolog. Annyival er�sebb, mint hittem volna! �s teljesen irracion�lis!

Majdnem kilencven �ven kereszt�l j�rk�ltam az �n fajt�m �s a ti�d k�zt... �s eg�sz id� alatt azt hittem, el�g vagyok �nmagamnak, nem j�ttem r�, mit is keresek. �s nem is tal�ltam semmit, hiszen te sem �lt�l m�g akkor. − Ez nem igazs�g − suttogtam, mik�zben az arcom m�g mindig a mell�hez simult, �s a l�legz�s�t hallgattam. − Nekem egy�ltal�n nem is kellett v�rnom r�d! �n mi�rt �sztam meg ilyen k�nnyen? − Igazad van! − helyeselt Edward, szeml�tom�st mulatva rajtam. − T�nyleg meg k�ne kicsit nehez�tenem a dolgodat! − Kiszabad�totta az egyik kez�t, elengedte a csukl�mat, de csak az�rt, hogy �vatosan a m�sik kez�be vegye. L�gyan v�gigcir�gatta nedves hajamat a fejem b�bj�t�l le eg�szen a derekamig. − Neked mind�ssze az �letedet kell kock�ra tenned minden m�sodpercben, amit velem t�ltesz, ez igaz�n nem nagy dolog. Neked csak a term�szetnek, az emberis�gnek kell h�tat ford�tanod... mit sz�m�t az?

Nagyon keveset! Egy�ltal�n nem �rzem, hogy lemondtam volna valamir�l.

Biztos, hogy nem t�nsz el reggelre? − k�rdeztem. Tudnom kellett. − V�gt�re is mesebeli l�ny vagy!

-�s akkor az ororszl�ny beleszeret a b�r�nyba..

-Micsoda buta b�r�ny...!

-Micsoda beteg, mazochista oroszl�ny.

.nem tudn�k azzal a tudattal �lni, hogy b�ntottalak! El sem tudod k�pzelni, mennyit k�nzott a gondolat. − �jra sz�gyenkezve les�t�tte a szem�t. − Elk�pzeltelek, amint ott fekszel, mozdulatlanul, feh�ren, hidegen... hogy sose l�tom t�bbet, amint elpirulsz, hogy nem l�tom felvillanni a szemedben a meg�rt�st, amikor hirtelen �tl�tsz rajtam... elviselhetetlen lenne! − Csod�latos, elgy�t�rt tekintete az eny�met kereste. − Nekem most te vagy a legfontosabb dolog az �letemben! �s mindig is az maradsz!

Nem tudom, meddig �lt�nk ott mozdulatlanul. Tal�n �r�kig. V�g�l a pulzusom lenyugodott, de Edward nem moccant, sz�tlanul tartott a karj�ban. Tudtam, hogy b�rmelyik pillanatban t�l sok lehet neki ez az eg�sz, �s akkor az �n �letemnek v�ge − olyan gyorsan, hogy tal�n �szre sem veszem. �s m�gsem f�ltem. Semmi m�sra nem tudtam gondolni, csak arra, hogy �t�lel.

Azt mondtad, hogy szeretsz.

− Ezt m�r eddig is tudtad. − Lehajtottam a fejem.

-Igen, de az�rt j� volt hallani. A v�ll�ba rejtettem az arcomat.

− Szeretlek! − suttogtam.

− Most m�r te vagy az �letem − felelte egyszer�en.

"A hal�l b�k�s, k�nny�. Az �let nehezebb."

Nehezen jutottam d�l�re, mit vegyek fel. Egyetlen n�i magazinban sem olvastam arra vonatkoz� tippeket, hogy mit viselj�nk, amikor v�mp�r kedves�nk bemutatkoz� l�togat�sra invit�l v�mp�r csal�dj�hoz. J� �rz�s volt, hogy legal�bb magamban ki mertem mondani ezt a sz�t, pedig sz�nd�kosan ker�ltem eddig.

Ha j�l �rtettem, nem azon agg�dsz, hogy egy v�mp�rokkal teli h�zba l�togatsz, hanem att�l f�lsz, hogy azok a v�mp�rok nem fognak kedvelni t�ged?