Vlad Tepes�

III. Vlad, m�s n�ven Kar�bah�z� Vlad (Vlad �epe� vagy Cepes vagy Cepelus (ny�rsba h�z�)) (1431 november 8. – 1476 december 14.) havasalf�ldi fejedelem 1448-ban, 1456 �s 1462 k�z�tt, valamint 1476-ban.

H�rnevet az uralkod�sa alatti k�l�n�s kegyetlenked�seivel szerzett. Uralkod�k�nt az Oszm�n Birodalomt�l f�ggetlen politik�t folytatott �s harcolt az oszm�n terjeszked�s ellen. �ppen emiatt Rom�ni�ban III. Vladot Havasalf�ld v�delmez�j�nek tekintik.

„… termete nem magas, de igen izmos �s er�s, k�ls�re kegyetlen �s f�lelmetes, sasorra igen nagy, t�g orrlyukakkal, arca pedig sov�ny �s s�padt, hossz� szempill�i t�gra ny�lt k�k szemeit �vezt�k, fekete �s s�r� szem�ld�ke fenyeget�v� tette n�z�s�t, bajusz�n k�v�l arc�t �s �ll�t borotv�lta. Kiugr� homlokcsontjai n�vel�k fej�nek m�reteit. Magas tark�j�t bik��hoz hasonl� nyaka k�t�tte sz�les v�llaihoz, melyre fekete, g�nd�r hajfonatok hullottak. (…) ”

– II. Pius p�pai k�vete - 1462

Neve 

A Drǎculea, Vlad rom�n keresztneve, apja nev�b�l, a Draculb�l sz�rmaztathat�. A dracul a modern rom�n nyelvben �rd�g�t jelent, de Vlad kor�ban s�rk�nyt �s d�mont is jelentett. A Dracul n�v azonban eredetileg a S�rk�ny Lovagrendre utalt, a s�rk�ny ugyanis latinul draco.

Ut�neve, a �epe� vagy Cepes (magyarul kar�bah�z�) a legkedveltebb kiv�gz�si m�dszer�vel, a kar�bah�z�ssal hozhat� kapcsolatba. Az oszm�nok Kazıklı Bey n�ven ismert�k, ami Kar�bah�z� Herceget jelent. Vladot t�bb korabeli �r�sban Draculak�nt eml�tett�k meg, mint p�ld�ul az erd�lyi sz�szok feljegyz�seiben �s Jan D�ugosz kr�nik�j�ban.

�lete

Hal�la 

Tov�bbi �lett�rt�net�r�l k�l�nb�z� forr�sok m�st �ll�tanak. Az egyik szerint 1476 december�ben kiv�gezt�k, nem sokkal azel�tt, hogy Havasalf�ld �jra uralkod�j�nak ismeri el.

A m�sik szerint n�gy �vnyi t�ml�c ut�n m�r h�zban lakhatott, katolikus hitre t�rt, �s megint m�s forr�sok m�g hozz�teszik, hogy be is n�s�lt a Corvin h�zba, majd 1476-ban Vlad �s B�thory Istv�n erd�lyi vajda bet�rt Havasalf�ldre egy vegyes hader�vel, amely erd�lyiekb�l, n�h�ny el�gedetlen havasalf�ldi boj�rb�l, �s egy mold�viai csapattestb�l �llt, melyet Vlad unokatestv�re III. Istv�n moldvai fejedelem k�ld�tt. Vlad Radu nev� f�ltestv�re ekkor m�r egy �ve meghalt, �s m�r Basarab Laiot� cel B�tr�n (�reg Basarab) �lt Havasalf�ld tr�nj�n a D�ne�ti csal�db�l. Vlad serege k�zeled�s�nek h�r�re Basarab �s csapatai elmenek�ltek, n�h�nyan a t�r�k�k v�delm�be, m�sok a K�rp�tok rejtek�be. Miut�n Vlad elfoglalta hely�t a tr�non, B�thory �s a sereg z�me visszat�rt Erd�lybe, gyenge helyzet�ben otthagyva Vladot. T�l kev�s volt az ideje arra, hogy t�mogat�kat gy�jts�n �ssze miel�tt a nagy l�tsz�m� t�r�k sereg behatolt az orsz�gba azzal a c�llal, hogy Basarabot vissza�ltesse a tr�nra. Vlad arra k�nyszer�lt, hogy a rendelkez�s�re fel�llt kevesebb mint 4000 f�s hader�vel induljon meg a t�r�k�k ellen. E verzi� szerint a t�r�k�k elleni �tk�zetben �lt�k meg Bukarest k�zel�ben 1476 december�ben. M�sok azt mondj�k, hogy a h�tlen havasalf�ldi boj�rok gyilkolt�k meg.

A t�rt�nelmi forr�sok egyet�rtenek abban, hogy a feje a t�r�k�kh�z ker�lt (az els� verzi�ban M�ty�s k�ldi el a holttestet) �s azok kar�ba h�zva �ll�tott�k ki, �gy bizony�tv�n hatalmukat az �rd�g felett.

Vlad Tepes ma 

Vlad Dracul fia ma is n�pszer� t�rt�nelmi �s pop-cult figura Rom�ni�ban; sz�llod�k, vend�gl�k c�g�rein gyakori jelens�g. Egy radi�tor �s f�rd�szoba nagykeresked�s rekl�mj�ban p�ld�ul Vlad Tepes egy pezsg�f�rd�s k�dat tesztel, mik�zben a h�tt�rben l�that� mez�n �ll� nagysz�m�, j�l felismerhet�en kar�ba h�zott emberek l�tv�ny�ban gy�ny�rk�dik.