Dmonok
Van egy hely, amelynek neve Dmon Birodalom. Ez az a hely, ahol ezek a lnyek megteremtõdtek s ahol laknak. Ha asztrlutazsra msz, megrted. A dmon birodalom msik skon van, mint a mi valsgunk. A dmonok nem gy nznek ki ahogy mi, s szmos legends lers egy dmonrl tnyleg meglehetõsen kzel van a valdi kinzetkhz. Nhnyuk, ha megidzzk õket kpes lthat formt lteni a mi birodalmunkban. Sokuk nem. Nhnyuk a megidzs utn nem jelenik meg fizikailag, de rezhetjk a szagukat vagy egy rzst a levegõben, amikor manifesztldnak.
Hogyan jttek ltre az ismeretlen. Senki sem tud ltrehozni egyet sem, s ha hallottl egy gyakorlrl, aki megtette, tudd, hogy hazudott neked. s gyszintn senki sem tud elpuszttani egy dmont. Irnytani lehet vagy szmûzni, s akr hossz idõre is szmûzheted, de nem tudod elpuszttani.
A dmonok alapvetõen kezdetleges teremtmnyek. ltalban egy terleten munklkodnak. Sokuk j a rombols vltozatos formiban. Hogy az ellensg ne rezzen mst, mint hideget vagy fjdalmat. Sokuknak megvan az a kpessge, hogy õrletet vagy rmlmokat kldjn valakire. Betegsget is okozhatnak. Kpesek az elbûvlsre. Sokuk tud gygytani vagy vdelmezni. Mindegyikknek van valami clja.
Tudnod kell, hogy nem dolgoznak valami kszsgesen. Amikor hasonlval dolgozol, az idzskor erõsnek kell lenned s nem szabad elveszteni a kontrollt. Mert ha gyengesget mutatunk vagy alkalmat adunk r, a dmon rtmad arra, aki hvta s megprblja elpuszttani õt. Amikor a Dmon Mester megidzi s irnytja, akkor nincs vlasztsuk, csak engedelmeskednek, ahogy egy szolga szokott. De nem tl szolglatkszek s hamarabb elpusztthatjk a hvt, minthogy õ alkalmat adna r.
Megvannak az eszkzeik, s nha az idzõnek meg kell fizetni az idzs rt. Nhnyuk kitart a varzslval kttt egyessg mellett, s nem krnek semmit a szolglataikrt. Nhnyuk nem kvn meg semmi specilis elõfelttelt s a megfelelõ tudssal s erõvel meg lehet idzni. Nha a felttelei csak annyi hogy egy bizonyos fstlõt gessnk, amikor megidzzk õket. Nhnyuk meredekebb kvnsggal ll elõ, mint az ldozat vagy az idzõ egy csepp vre, vagy hajtincse. Akrhogyan is, r kell jnnd, hogy: ha brmit is adsz magadbl egy igazi dmonnak, az v leszel. Teht akkor, ha a kvnsg egy rsz belõled s te elg ostoba vagy hogy adj. Innentõl kezdve lektik a kezed, s az idzõ szolgv vlik.
Ha valaki elg bolond hozz...
Krk:
Hasznlat:
A helyes megidzse a teremtmnynek egy "idzõ krben" trtnik. Ezeket ltalban a fldre rajzoljk, valamely erõhelyen, vagy ha gyorsasg megkvnja brmely sima terleten. A krnek szmos funkcija van, a legfontosabb, hogy megvdje az idzõt a megidzett lnytõl. ltalban krtval, festkkel vagy vrrel rajzoljk fel. A krta s a festk specilis sszetevõkbõl kszl. A mixtra sszetevõit lehet varilni, s klnbzõ vltozatokat is el lehet kszteni.
Krtk ksztse:
A krtk sokfle tulajdonsga kzl a legfõbb az a kpessg, hogy az idzõ szmra, hogy elegendõ energit kzljn ahhoz, az anyagi vilg szvetn keresztl, hogy megidzzen egy lnyt [nha a kr ltal meghatrozott] a klsõ tvolsgokban.
Nhny sszetevõ:
+ svnypor (Klnbzõ svnyok klnbzõ tulajdonsgok a krtn.)
+ Nvnyek (Klnbzõ nvnyek klnbzõ tulajdonsgok a krtn.)
+ Bjital(ok)
Lpsek
+ Trd finom porr az svnyt. 3-5 svny ad egy mrtkegysgnyi svnyport.
+ Vlaszd el a nvnyeket kis porcikra; 3-5 nvny ad egy mrtkegysgnyit.
+ Egy stben vagy egy nagyobb fazkban keverd ssze az svnyport, a nvnyeket s a bjitalokat. A helyes keverk egy-egy rsz porbl s nvnybõl s 3 rsz bjitalbl.
+ Forrald 5 percig.
+ Vedd le a tûzrõl, majd hagyd hûlni 5 percig. A keverk egyfajta pasztv sûrûsdik, amelyet ki lehet kanalazni egy formba, vagy egyszerûen csak csoportokra osztani egy sima felletre, pldul egy tblra. A paszta majd megkemnyedik.
Opcionlis: Ennl a lpsnl mielõtt kivennd az stbõl vagy a fazkbl, a krtt t lehet itatni festkkel. Ez emeli a vgsõ termk kpessgt az energia ltrehozshoz, gy emeli az eslyt a sikeres idzsnek.
Krta tulajdonsgai:
Felszvkpessg - Meghatrozza mennyi erõt tud elraktrozni a krta.
Ellenlls - Meghatrozza mennyi erõ vsz el az idzs kzben.
Befolys - Meghatrozza mely kr van sszhangban a krtval.
Stabilits - Becslhetõ a krta stabilitsa az erõirnytsban az idzs kzben.
A kr felrajzolsa:
A kr ksztse a rrt szval kezdõdik. Egy egyszerû krt rajzolunk, a krtt a jobb keznkbe fogjuk. A krtt az alap kr rajzolshoz hasznlni nem olyan fontos, mert az egyni rnk a kr krl megvltoztatjk a tulajdonsgt.
Ennl a pontnl az idzõnek szmos vlasztsa van. Az idzõkr tartalmazhat mg kt "gyûrût", amelybe a krk tmrõinl is rhatunk rnkat. Ezek a rnk klnleges feladatot ltnak el, s a kr specilis terletein foglalnak helyet (noha ez a feladat valsznûleg automatikus lesz majd).
A lerajzolt kr olyan, mint egy irnytû, de a pontok ebben az esetben nem jellnek irnyokat. Valjban egyltaln nem elõrs s itt csak egyszerûen illusztrljuk a dolgot. A legfontosabb pontok a kt fõ tengelynl vannak, az egyik jelzi az erõt s az irnytst. A msodik tengely jelzi a lnyeget, mint a dmont, kit meg kell idzni, mire is lesznek hasznlva, satbbi. Azrt, hogy megõrizzk az egyenslyt, a felrnak figyelnie kell mely rnkat r fel a tengelyek krl. Pldul, ha az erõtengely mellett olyan rnkat runk fel melyek a megidzendõ dmon erejt jelentik, veszlyes lehet, ha a felr elfelejti felrni ezt a rnt a tengely msik vgre (vgig a krn), amely oltalmat s vdelmet jelentene. Az irnyt tengely meglehetõsen fontos, mert ez diktlja, hogy a dmon mit TUD s mit NEM TUD megtenni. Ha a felr elfelejti belefoglalni a rnkat, melyek irnytank a dmont, akkor neki ksõbb slyos szksge lesz egy papra.
jfent, a msodik tengely engedi meg az idzõnek, hogy klnleges kritriumokat szabjon, ha az idzs folyamatban van. Ez a specilis kritrium jelzi, mely dmont hvjuk, mirt is idzzk meg, s mely kritriumnak kell megfelelnie, mielõtt elengedjk.
Jegyezd meg hogy a krn a fenti brk csak egy plda, noha ezt nem szksges szigoran kvetni. Egy felr, pldul, felrhat minden erõrnt a klsõ terleteken s kizrhatja a belsõ terleteket s a msodik tengelyt is. Segt, hogy a dmont jelentõsebb erõvel ruhzzuk fel, de az idzõ soha ne hagyja el, hogy irnytsa a dmont, s azrt se hogy a dmon klnleges utastst kvessen. Egy hasonl idzs katasztrfaknt vgzõdhet az idzõnek (s a mellette llknak is), ha a dmon tveszi az irnytst, s a sajt feltteleit diktlja, hogy visszamehessen a terletre.
Ez a lers mutatja, hogy az Univerzum tele van szmos "vakfolttal" szmunkra. Ezek a foltok a klsõ terletek, s kedvelt helyeknek tûnnek a dmoni helyeknek az anyagi univerzum krl. A hatrok szablytalanok, flrevezetõen eltoldnak s hullmoznak. Ezt az eltoldst azon erõk gyûjtemnye idzi elõ, melyek a terletek lakira hatnak, belertve de nem korltolva hogy az let, az lettelenre, a Pozitv a Negatvra s a Rend a Koszra hasson. Ezek az erõk mindent folyamatosan eltolnak s vonzanak, okozva ezzel felleti feszltsget a rtegen, hogy rendezettebb szinteket hozzanak ltre. gy lesznek a klsõ terletek lakhat helyek.
A lnyeg, hogy egy idzõ (a kr vdelmben) dolgozva tlyukasztja ezt a rteget s akarata ellenre egy ilyen teremtmnyt (dmont) elhoz errõl a szintrõl, vagy hvja egy specilis tpust a dmonoknak, hogy akaratt teljestse. Ez rendszerint klnsen veszlyes, mita minden dmon gyûlli az letet, s a ltezsk az anyagi univerzumban nem az akaratuk szerint trtnt. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
