A vlva jvendlse
Hven halljatok,
hõs trzskk,
Heimdall sarjai,
hatalmasok s cseklyek.
ldkls Atyja,
sorjzzam-e sorst
hajdan lteknek
emlkek õs lrõl.
Emlkszem õsidõk
ris eleire:
engem elfogadtak,
tekkel tplltak;
ltok kilenc vilgot,
lent kilenc gt
fensges mrv-fnak,
fld vak mlyn.
Rege-idõn rg,
Ymir lt akkor,
nem volt homok, se tenger,
se hideg habok,
fld nem terlt,
se flttnk g,
nylt varzsnyiladkban
fû nem feslett.
Majd Bur fiai
fldet fakasztottak,
megformltk hven
a hres Midgardot;
dlrõl nap verte
a klszn kvt,
zsendlt mlyrõl
nvnyek zldje.
Dlrõl a nap,
hold hv trsa,
vetette jobbjt
az g vre;
nap nem ltta,
hol lelhetn hzt,
csillag nem tudott
helyre tallni,
hold nem tudta
helyes hatalmt.
Akkor a hatalmasok
helyet foglaltak,
tlõ istenek szent,
srthetetlen tancsa:
j s hajnal
ott nevet kapott,
reggelt s delet
illettek nvvel,
dlutnt s estt,
idõk mrsre.
Akkor az Idamezõn
sszejttek az zok,
õk, kik oltrt csoltak
s szentlyt,
kovcsmûhelyt,
kincs ksztsre
formltak szerszmot,
fogkat szerkesztettek.
Udvaron, ostbln
versengtek vgan,
nem vltk hjt
arany holmiknak,
mg nem jtt hozzjuk
hrom rislny,
irdatlan erõvel
risok birodalmbl.
Akkor a hatalmasok
helyet foglaltak,
tlõ istenek szent
srthetetlen tancsa:
letre ki keltse
kzlk a trpket
Brmir vrbõl,
Blin tagjaibl.
Mester ott kzttk
Mtszognir lett,
a tbbi trpe õt
s Durint kvette,
ember-alakot
formltak õk
fldbõl, a trpk,
Durin tudta gy.
Felbukkan, Tovatûnõ
szaki s Dli,
Keleti s Nyugati,
Ksleltetõ, Tolvajl
Spol, Surrog,
Susog, Stttõ,
Mlyvizi, regvizi,
Mzfarkas, regap,
Vzbv, Varzsbotos,
Felszl-Fia, Fenyegetõ,
Ktekedõ s Kilts,
Tudor, Frgeagy, Tûnkeny,
Srlak, Fnyhoz
sorra a trpket
- Hatalmast s Tancstudt -
hven felszmlltam.
Leplezõ, Titkolz,
Tall s Lelemnyes,
Heves s Krltekintõ,
Ksz-kezû, Hatrozott,
Dolgos s Krtfarag,
Dalia-sz, bl-lak,
Lpfldi, Fld-laki,
Tlgypajzsos - trpk.
Dolgunk mr a trpket,
Dvalin tnfergõit,
emberek rtsre
Krkedõig elõszmllni:
kik sziklahzuk hagyva
lakhelyre leltek
mocsr tjain,
fldnek tgas mezõin.
Ott srgtt Sarjaszt,
igyekezett rhoz,
ott jrt Termetes, Szlas,
Tndklõ, Szertelen,
Gondûzõ, Gondoz
. . . . . . . . . . .‚ Apcska.
lf s Ingvi,
trsuk, Tlgypajzsos,
Hegyi s Hûshoz,
Bjol s Bûvlõ:
l az emlkezetben,
mg vilg a vilg,
e krkedõ sarjak
sora konokul.
Mindaddig, mg hrman
kzeledtek a ksretbõl,
jsgos, erõs zok
jttek a hzhoz;
talltak a tenger partjn
kt kezdete-ft,
egy kõrist, egy szilt,
szabad sors sarjakat.
Lelkk nem llegzett,
szavuk nem szlalt,
maguk nem moccantak,
p sznk elapadt.
Lett llegzetk dintl,
szavuk szlalt Hõnirtõl,
Ldurtl megldultak
s p sznk ledt.
Tudok egy kõrist,
neve Yggdraszill,
szp szl fehr fa,
nedvessg frdeti.
Harmatot hullat
vlgy-lekbe:
rkzlden Urd
forrsa felett ll.
Onnt e lnyok,
titkok tudi,
hrman a tbl,
a fa tvbõl.
Egyik neve Urd,
msik Verdandi
- rnkat rttak -‚
Szkuld a harmadik,
tettek trvnyt,
letre, hallra:
emberfinak
sorsot mondtak.
Emlkszem e vilg
elsõ harcra:
Gullveig aranyasszonyt
lndzskkal leszrtk,
s elgettk
din oltrn.
Hromszor hamvadott,
hromszor kelt holtbl,
sorjban sokszor -
ma mgis l.
Heid, gy hvta
minden hznp
a jrtas vlvt,
varzsvesszõs jsnõt;
elmket bûvlt
bûvs ktssel,
csalrd nõk rme
volt õ rkkn.
Akkor a hatalmasok
helyet foglaltak,
tlõ istenek szent,
srthetetlen tancsa,
dnteni, sarcot
csak az zok adjanak,
vagy a vrvltsg
minden istent illessen.
din odavgta
lndzsjt, hol a harc dlt
- a npek elsõ
evilgi csatja -‚
az zok vrfala
mr le is omolt,
a teret a harcias
vnok tiportk.
Akkor a hatalmasok
helyet foglaltak,
tlõ istenek szent,
srthetetlen tancsa:
ki mrgezte meg
a levegõeget,
s ki adta risoknak
din asszonyt.
Csak Tr dlt-flt
vak dhben
- ritkn trelmes,
ha ily hrt hall.
Eskt szegtek meg,
szent egyezsget,
nemrg kttetett
nneplyesen.
Tudja, Heimdall
hangja hol rejlik,
fnyt keresõ
dicsõ fa tvn.
Lt vzesst nvekedni,
zajlik nagy rral:
ldkls Atyjnak
zlogbl. - Mit tudtok mg?
Egymaga lt kinn,
hogy az reg jtt,
Yggr sarja,
rnzett s szlt gy:
Mrt engem krdeztek?
Mrt tesztek prbra?
Mindent tudok, , din,
szemed hol rejted:
Mmir fensges
forrsnak mlyn!
Mmir minden reggel
gy mert mzsrt
ldkls Atyjnak
zlogbl. - Mit tudtok mg?
A Hadrtl gyûrût
s nyakperecet kapott:
jrtas jvendlsrt,
vesszõ varzsrt,
tljrt vilgoknak,
mit tudva vallat.
Ltott valkûrket,
messzirõl lovagoltak,
kszen akr
a gtok fldjig;
Szkuld pajzzsal jtt,
kvette Szkgul,
Gunn, Hild, Gndl
s Geirszkgl.
Sorban, m, hlgyei
a Seregek Urnak,
fld felett lovagolni
ksz valkûrlnyok.
Lttam Baldrnak,
vres istennek,
din vrnek
kimrt sorst.
Fldeknek flbe
nvekedve llt,
finom s gynyrûszp
fagyngy.
Ennek hajtsa
- volt brmi zsenge -
veszlyes nyl lett,
Hdr rptette.
Baldr fivre,
hamar szletvn,
din egy-jt lt fia,
harcba szkkent.
Keze mosatlan,
feje fsletlen,
mg mglyn nem ltta
Baldr ellensgt;
csak Frigg siratta
Fen csarnokban
Valhalla vgzett. - Mit tudtok mg?
Ltott vlgykatlan ligetn
megktztt, csalrd
alakot: ott hevert,
Loki hasonmsa.
Ott l Szign,
spped bnatba,
bnkdik frje miatt.
- Mit tudtok mg?
Foly fakad keletrõl,
mreg-vlgyeken t,
kaszval-karddal,
Vad, ez a neve.
llt szaknak,
holdstt fldeken,
Szindri trzsnek
arany csarnoka.
Egy msik ott llt
Nem-Hûlõ-Hegyen,
srcsarnok, Brmir
nevû ris.
Ltott termet
naptl tvolt,
Tetemek Partjn
szaki-ajtst.
Mreg hullt ott
a tetõ hasadkn,
teli a fal krben
kgygerinc-fonadkkal.
Vergõdni ltott,
sebes sodrsban,
hamis eskvõket,
elvetemlt lõket,
msok asszonyt
megrontkat.
Ott szvta a holtak
tagjait Ndhgg,
farkas-szaggatta
frfiakt. - Mit tudtok mg?
lt keleten az reg,
a Vaserdõben,
tppal tpllta
Fenrir fiait.
Kzlk fog majd
kivlni egykor
a nap tolvaja,
trollbõrbe bjik.
Elhunytak hsa-vre
eltelt engem,
vr vrse szinez
isten-szkhelyet.
Nap fnye feketl
nagy nyarak sorn,
viharok vrszomja tmad.
- Mit tudtok mg?
lt a sr halmn,
hrfa hrjt verve
az risnõt õrzõ
vg Eggdr.
Feje fltt, bitfk
erdejben vad,
vrs kakas
kiablt, Fjalar.
Az zokra krlt
Aranytaraj,
õ keltegeti, a Hadrhoz
kldi a hõsket.
Rikoltoz mg egy,
a fld rgei kzt,
fekets-vrs kakas
Hl hodlyain.
Vont Garm veszettl
a Gnipa-barlangnl,
trik a bilincs,
s fut Frki tstnt.
Ltom messzibb jvõben
- õs tudsok tud õ -
hatalmasok hulltt,
gyõzelemistenek gyszt.
Fivr fivrrel vv,
vrt ont s l,
romlik rokonok
bks bartsga.
Vilg vad kora jn,
hzassgtrõk,
brd-kor, kard-kor,
pattan pajzsok,
orknok s ordasok kora,
felõrlõdik a fld,
iszony-emberekkel
elvsz e vilg.
Mmir fiai futnak,
kimrt sors kzelt
a viadalos-sereges
Visszhang Krtjhez.
Fjja harsnyan Heimdall,
fennen a krt leng,
din akkor
Mmir fejvel szl.
Megremeg Yggdraszill,
a magas kõris,
jajdul agg trzs s g,
szabadul az ris.
Hl tjra rettegve
hgnak a hõsk,
mg Szurt lngja
mindent elnyel, felemszt.
Vont most Garm veszettl
a Gnipa-barlangnl,
trik a bilincs,
s fut Frki tstnt.
Ltom messzibb jvõben
- õs tudsok tud õ -
hatalmasok hulltt,
hadistenek gyszt.
Keletrõl Hrm jn,
kezn harc pajzsa,
Jrmungand gyûrûzik
õrjngõ gyûllettel.
Hullmot hny a kgy,
sas rikolt, tp rontva,
jspadt tetemeket,
krmhajt.
Keletrõl haj jn,
hozza majd Muszpel npt,
kzelt velk a vzen
a kormnyos Ioki.
A szrny fia mind,
risfarkas nyomn.
Ott van velk Bileiszt
nagy testvrbtyja.
zok kzt mi kszl?
lfok kzt mi kszl?
ris-orszg zajong,
zdul tancsba,
trpk tpelõdnek
kõ kapuk elõtt
- sziklafal ismerõi.
- Mit tudtok mg?
Dlrõl Szurt jn,
gak dlsval,
kardjn ldklõ
Istenek tndklse.
Sziklk omlanak,
risnõk tûnnek,
hõsktõl Hl tjn
a menny meghasad.
Akkor beteljesl
Hln msodik bnata,
s indul din
farkassal vni,
s Beli gyilkosa
a deli Szurtra ront.
s Frigg szerelme
e harcon hull el.
Jn fia akkor
a Gyõzelem Atyjnak,
Vdar, s tr az ldklõ
szrny szrnyû vesztre.
Kardjt szalasztja
Hvedrung finak
torkba, szvig:
bosszulja szlõjt.
Jn sarja akkor
a hõs Hldnnek,
din fia ordas
farkasra hallt hoz.
lni õrjngve
Midgard õrzõjt,
- minden hõs elhagyja
lakhelyt majdan; -
lp kilenc lpst,
Fjrgun fia, sebben,
vissza a szrnytõl,
mely llja az tkot.
Feketl a nap fnye,
a fld tengerbe tnik,
fogynak az grõl
az gõ csillagok,
tombolnak prk
tzek poklaknt,
forrsg fojtja
fnn a magassgot.
Vont most Garm veszettl
a Gnipa-barlangnl,
trik a bilincs,
s tstnt fut Frki.
Ltom messzibb jvõben
- õs tudsok tud õ -
hatalmasok hulltt,
hadistenek gyszt.
Ltja, msodjra
emelkedik fl
tenger teljbõl
fld rk zldje.
Vzessek zuhognak,
fenn sas surrog,
vjt kvû hegyrõl
halra vadszik.
sszegyûlnek az zok
az Idamezõn,
s a roppant fldvrõl
beszlnek egyre,
emlkezvn
nagy esemnyekrõl,
Fimbultr egykori
rnit felidzik.
Ott a fûben
jra fellelik
a tndklõ
arany tblkat,
csodlhatjk elmlt
idõk csodit.
Vetetlen fldek
fordulnak termõre,
a rossz jra vlik,
Baldr visszatr.
Hdr s Baldr lakja majd
Hropt gyõzelmi lakt,
gyilkols-istene szentlyt.
- Mit tudtok mg?
Hz akkor Hõnir
vgre sors-vesszõt,
kt fivr fiai
lakuk felptik,
szles szl-fldn.
- Mit tudtok mg?
Lt csarnokot llni,
napnl csodsabb,
teteje arany,
gy ll Gimlben.
Ez lesz lakhelye
hv harcosoknak,
derekas mind, mg l,
dicsõ rm vezze.
s akkor eljn
az a Hatalmas,
aki mindenek ura
s tlõje lszen.
Eljn a stt
srkny, kzelt
a csillm kgy,
holdstt cscsokrl,
szrnyn hordja
mezõkn thaladvn
a holtakat Ndhgg -
s most õ elmerl.
|