Loch Ness-i sz�rny

B�r Loch Ness Nagy-Brittania legnagyobb tava, gy�ny�r� �s a sk�t t�rt�nelmet id�z� t�j �vezi, m�gsem ez jut az emberek esz�be, ha a nev�t hallj�k. Ink�bb egy olyan rejt�lyes �llat, amely l�tez�s�nek val�s vagy val�tlan volt�t�l f�ggetlen�l m�fajt teremtett. B�r a Loch Ness-i sz�rny t�ma vir�gz�sa az 1930-as �vekben kezd�d�tt, a hagyom�ny j�val kor�bbra ny�lik vissza.

Az els� �r�sos eml�k i.sz. 565-b�l sz�rmazik, mikor Szent Kolumba misszion�riusi tev�kenys�g�t v�gezte a vid�ken, amelyet akkor a vil�g �szaknyugati hat�r�nak tekintettek. Az ut�bb �rorsz�g �s Sk�cia v�d�szentjek�nt tiszteletet szerz� benc�s ap�t egy �zben �tkelve a tavon tal�lkozott annak sz�rny�vel is. Mikor haj�j�val elindult, az egyik k�vet�je ut�na akart �szni, de ebben egy hirtelen felbukkan� sz�rnyeteg �llat megakad�lyozta �s elnyelte. Szent Kolumba csendre intette h�veit, majd Krisztus nev�ben rendreutas�totta a fenevadat, aki mintha k�t�len h�zt�k volna vissza, al�bukott, �s a megt�madott ember s�rtetlen�l meg�szta a kalandot.

Ismerve az �si kelta �s az azon fel�lkereked� kereszt�ny vall�s kapcsolat�t, ez a t�rt�net ink�bb szimbolikusnak foghat� fel. Az �si vall�sok ugyanis a foly�kat �s tavakat a m�svil�gba ny�l� csatorn�knak tekintett�k, azokat gyakorta szem�lyes�tett�k meg istenekk�nt, illetve sz�rnyekk�nt. Ezen sz�rnyek visszavonul�sra val� k�sztet�se a kereszt�ny vall�s gy�zelm�t mutatta, amelyet a fenti jelenet is j�l p�ld�z.

Loch Ness eset�ben azonban a sz�rny k�pzete makacsabbnak bizonyult, mint m�shol. A k�z�pkorban folyam�n is rebesgett�k a helybeliek, hogy valami furcsa szerzet lakozik a t�ban, a tud�s�t�sok a XIX. sz�zadban megszaporodtak. D. Mackenzie 1871-ben egy felfordult haj�ra eml�keztet� l�nyt l�tott a tiszta l�t�si viszonyok k�z�tt tekerg�zni a v�zben. Roderick Matheson 1885-ben a leghatalmasabb l�nyk�nt �rta le, amelyet valaha is l�tott, amelynek nyaka a l��ra eml�keztetett, bele�rtve a s�r�nyt is. Alexander Macdonald viszont a szalamandr�hoz hasonl�totta az �ltala l�tott �llatot. Duncan Macdonald egy els�llyedt roncs ut�n kutatva mer�lt al� a t�ban, majd miut�n v�szjeleket adott, �s felh�zt�k, r�m�lten sz�molt be egy �ri�s b�k�r�l. T�bbet nem is volt hajland� lemer�lni a t�ba.

Az ehhez hasonl� megfigyel�sek tov�bbra is folytat�dtak, vil�gh�ress� a rejt�lyes l�ny az 1930-as �vekben v�lt. Ekkor jelent�s �t�p�t�si munk�latok kezd�dtek a t� k�r�l, �s jelent�sen megszaporodtak a tal�lkoz�sok, amelyeket m�r az �js�gok is felkaptak �s vil�gg� k�rt�ltek. A korszak kezdet�t az a cikk jelentette, amely az Inverness Courier 1933. m�jus 2-i sz�m�ban jelent meg. A tud�s�t�s John �s Donaldina Mackay megfigyel�s�r�l sz�lt, akik az �jonnan �p�lt �ton haladva a t� �szaki partj�n, a v�zben egy hatalmas, b�ln�ra eml�keztet� testre lettek figyelmesek. Ezut�n csak ebben az �vben 50 hasonl� esetr�l sz�moltak be. A tavat ellept�k a sz�rnyvad�szok, fellend�tve a helyi idegenforgalmat, George Spicer �s neje hazafel� aut�zott hajnali 4 �rakor, egy fura �llatot l�ttak, amint a t� ir�ny�ba �tszeli az utat, k�r�lbel�l 180 m�terre t�l�k. A fat�rzsre eml�keztet� valami nem h�ll�szer�en, hanem hull�mz� mozg�ssal haladt el�re, bolt�ves tappancsain t�maszkodva. El�bb 2 m�teresre becs�lt�k az �llatot, a k�s�bbi visszaeml�kez�seikben id�vel az �llat is megn�tt, k�zel 10 m�teresre. B�r felgyors�tottak az aut�val, hogy k�zelebbr�l is megn�zz�k az �llatot, de az gyorsabb volt, �s elt�nt az �tsz�li p�fr�nyokon �tg�zolva. A le�r�suk szerint a sz�rny elef�ntsz�rke volt, �s �gy t�nt, mintha valamit vitt volna a h�t�n, ut�bb az felt�telezt�k, hogy a farka kunkorodott vissza.

Miut�n a fenti eset megjelent a sajt�ban, rengetegen jelentkeztek, hogy �v�k az els�s�g a sz�razf�ldi megfigyel�sben. A legpontosabb le�r�st Margaret Munro k�z�lte, akinek volt ideje megfigyelni az �llatot, legal�bb 25 percig v�lte l�tni azt a parton. Zsir�fszer� nyaka volt �s a s�t�tsz�rke test ar�nyaihoz k�pest nevets�gesen kicsi a feje. A mellr�sz alul fej�r, a b�re, mint az elef�nt�. Tiszt�n l�tszott a k�t igen r�vid mells� l�ba vagy uszonya. Az �llat mindig a napf�ny fel� fordult, �s k�t nagy p�pot tudott k�pezni a h�t�n. V�g�l lehajtotta a fej�t, csendesen bement a v�zbe, �s elt�nt.

1933-ban A. Palmer m�rn�k a parton s�t�lva is egy hasonl� l�nyre lett figyelmes t�le 100 m�terre, a v�zben �szva. Az �ltala le�rt fej lapos fekete cs�sz�re eml�keztetett, csig�k szarv�hoz hasonl�t� kin�v�sekkel. 1933-ban m�r el is k�sz�lt az els� Nessie-fot�, amely alapj�n a sz�rny egy nagy, k�gy�szer� teremtm�ny. Egyesek szerint, mert el�g nagy k�pzel�er� kell ahhoz, hogy �llatot l�ssunk a k�pen.

A nagy felhajt�sra a British Museum �s m�s tudom�nyos int�zm�nyek szakemberei is igyekeztek elm�letekkel szolg�lni. A leggyakoribb �rvel�s a hallucin�ci�, t�meghipn�zis volt, illetve el�ker�lt egy m�sik, ma is haszn�latban l�v� �rv D.M.S. Watson professzor r�sz�r�l, mely szerint a sz�rny nem m�s, mint �t�zott t�zeg, amelyik fel-le s�llyed illetve emelkedik a szokatlanul m�ly t�ban.

Az els� haszn�lhat�bb felv�telt R.K. Wilson ezredes k�sz�tette 1934-ben, amely fot� az�ta is f� illusztr�ci�ja a Nessie-sztorinak. Ut�bb elterjedt a h�r, hogy Wilson hal�los �gy�n beismerte a fot� hamis volt�t (azt egy makettr�l k�sz�tette), de sokan k�ts�gbe vonj�k, hogy a h�r igaz. Azzal �rvelnek, hogy a 4 fot�n (amelyb�l csak kett� volt �les) a nyak k�l�nb�z� helyzetekben �ll, valamint �gy sz�moltak, hogy k�r�lbel�l 130 centim�ter magas lehetett, kb. 120-130 m�ter t�vols�gb�l f�nyk�pezve.

1936-ban k�zel 50 ember egyszerre l�tta a sz�rnyet (t�bb egym�st k�vet� busz utasai). B�r t�vcs�veik voltak, k�pr�gz�t� eszk�z�k nem. A szok�sos besz�mol�kkal szolg�ltak: hossz� nyak, p�pok a h�ton

Hab�r a negyvenes �s �tvenes �vekben is folytat�dtak a megfigyel�sek, a sajt�ban ekkor m�s, a Nessie megfigyel�sekn�l sokkal bor�sabb esem�nyek kaptak publicit�st. A m�sodik Nessie-korszak a 60-as �vekben kezd�d�tt. 1971-ben m�g egy pap, Gregory Brusey atya megfigyel�se is helyt kapott az �js�gok c�moldal�n, aki a partt�l 100 m�terre, k�r�lbel�l 20 m�sodpercig l�tta a sz�rny p�pjait �s hossz� nyak�t. Egy n�met ap�ca �s bar�tn�je, Mrs. Roberston 1975-ben tal�lkozott Nessie-vel. Volt kamera is n�luk, de a felv�tel elmaradt, mert az ap�ca a filmez�s helyett ink�bb im�dkoz�sba fogott.

T�bb filmfelv�tel is k�sz�lt a l�nyr�l, ezek k�z�l Tim Deansdale felv�tele kavarta a legnagyobb vihart, aki egy bivaly nagys�g�, sok�ig a v�z felsz�n�n lebeg� �llatot filmezett 1960-ban. 1963-ban robbant�sokkal pr�b�lt�k a felsz�nre csalogatni Nessiet, amely siker�lt is, ugyanis 5 nap alatt 40 alkalommal bukkant fel, s�t, m�g filmfelv�tel is k�sz�lt r�la.

A megfigyel�sek ma is folytat�dnak, elt�r� �ves gyakoris�ggal. 11 ezerre becs�lik azok sz�m�t, akik l�tni v�lt�k a sz�rnyet, de t�bbs�g�k nem akarta, vagy nem merte nyilv�noss�gra hozni a tal�lkoz�sukat. A cs�cstart� az az Alex Campbell lehet, aki a harmincas �vekben 18 k�l�nb�z� alkalommal is l�tta a l�nyt.

1976-ban Anthony Doc Shields �llt el� egy Nessie fot�val, amely eddig a legjobbnak sz�m�t. Olyannyira j�nak, hogy sokan hamis�tv�nynak tartj�k a szemtanuk le�r�s�nak am�gy teljesen megfelel� �llatot mutat� fot�t. A gyan� nem v�letlen, sz�mtalan fot�r�l der�lt ki ut�lag, hogy makettekr�l k�sz�lt hamis�tv�ny. T�bbek k�z�tt Frank Searle jeleskedett ilyen fot�kkal el�rukkolni.

T�bb kutat� exped�ci� is indult, hogy lez�rja az �gyet, egyre modernebb technik�val felszerelve. 1970-es �vek elej�n egy k�thetes kutat�s sor�n h�s csal�tekkel pr�b�lt�k elkapni az �llatot, de semmi sem t�rt�nt. Hazat�rt�k ut�n hallott�k az exped�ci� r�sztvev�i, hogy a kutat�s helysz�n�hez k�zel, a Snowdrop nev� hal�szhaj� leg�nys�ge k�t marakod� �llatot vett �szre. David James l�gi f�nyk�pes felder�t�ssel pr�b�lkozott, de perd�nt� bizony�t�kkal � sem tudott szolg�lni, azon k�v�l, hogy valami azonos�tatlan objektum van a t�ban.

1968-ban a birminghami egyetem k�t munkat�rsa Tucker, �s Braithwaite , majd 1970-ben az amerikai Robert Love v�gzett ultrahangos v�z alatti vizsg�latokat, amelyek olyan mozg�sokat �szleltek, amelyek nagym�ret� testekre utaltak.

1970-t�l kezdve Robert Rines kutat�csoportja k�zel 350 napot t�lt�tt a t�n�l, hogy megoldja a rejt�lyt. Az akkori legmodernebb technik�val dolgoz� t�rsas�g meg�llap�totta, hogy a t� sziklafal�ban hatalmas �regek vannak, �s a t� m�ly�n a l�t�t�vols�g rendk�v�l kicsi. 1972. augusztus 8-�n, 1 �ra 40 perckor a szon�r egy k�zel 7 m�teres objektum felbukkan�s�t jelezte. A szon�rk�pen k�s�bb egy menek�l� lazac t�nt fel, majd ism�t a nagy termet� valami, amelyet egy m�sik is k�vetett. Az ut�bb laborat�riumba k�ld�tt szon�rk�pek vizsg�lata ut�lag is igazolta a megfigyel�st, vagyis k�t olyan objektumot, amelyeknek 3 m�ter hossz� ny�lv�nya van. T�bb v�z alatti felv�tel k�sz�lt, amelyek a sz�m�t�g�pes elemz�s alapj�n egy 2 m�teres, uszonyhoz hasonl� t�rgyat mutatnak, felt�telezhet�en a jobb h�ts� v�gtagot.

Rines-�knak ezek ut�n t�bb m�s felv�telt is siker�lt k�sz�teni�k az �llatr�l, pontosabban annak r�szeir�l. Ezek alapj�n el is nevezt�k az �llatot rombusz uszony� Nessie sz�rnynek (Nessiteras rhombopteryx), amelyb�l szerint�k 20-30 egyed �lhet a t�ban. B�r 1975. december�ben egy edinburgh-i tudom�nyos szimp�ziumon el� akart�k adni az eredm�nyeiket, az el�ad�sb�l nem lett semmi, s�t a tudom�nyos k�z�let felh�borod�s�nak k�vetkezm�nyek�nt a Sk�t Tudom�nyos Akad�mia az Edinburgh-i Egyetem �s a Heriot-Watt Egyetem megvonta a t�mogat�s�t a projekt�l.

A tov�bbi kutat�sokat emiatt f�k�nt amerikai egyetemek (Harvard, Cambridge, Smithsonian Int�zet), a Brit Term�szettudom�nyi M�zeum �s a New York Times kezdte el finansz�rozni. 1987 Robert Rines is visszat�rt, m�g modernebb eszk�z�kkel, de nem siker�lt perd�nt� bizony�t�kkal szolg�lnia, mint ahogy a t�bbi kutat�exped�ci�nak sem.

2003-ban a BBC v�geztetett egy rendk�v�l r�szletes megfigyel�st a t�ban, amelynek eredm�nye, vagyis eredm�nytelens�ge alapj�n arra a meg�llap�t�sra jutottak, hogy a l�ny nem l�tezik.

A legt�bben h�ll�nek, v�zi dinoszaurusznak tartj�k a l�nyt. A 70 milli� �ve kipusztult Plesiosaurusok fennmaradt rokon�nak v�lik a szemtan�k le�r�sai alapj�n. M�sok szerint �ri�si angoln�r�l van sz�, b�r a tan�k le�r�sa a legt�bb esetben nem illik erre a halra.

Van, aki �si cetek, mint a Zeuglodon vagy a Basiosaurus rokon�nak v�li. Ezek a megny�lt cetek azonban j�val nagyobbak �s m�s alak�ak, mint amilyennek Nessie-t le�rt�k.

Teh�t a h�v�k szerint a Plesiosaurus a megold�s a k�rd�sre. Az ellenvet�s azon t�ny mellett, hogy az m�r t�bb milli� �ve kipusztult, az, hogy ezek a h�ll�k t�d�vel l�legeznek, teh�t sokszor fel kell mer�lni�k leveg�t venni, �gy t�bbsz�r kellene �ket l�tni. Az �tletet t�mogat�k erre �gy felelnek, hogy ma is �lnek olyan tengeri h�ll�k (tekn�s�k), amelyek �r�kig b�rj�k a v�z alatt. Loch Ness zavaros v�z�ben is messzire elhallatszik minden hang, �gy van lehet�s�ge Nessienek olyan helyen leveg�t vennie, ahol nincsen a k�zelben emberi vesz�ly.

A szkeptikusok m�sik f� ellenvet�se az, hogy nem csak �l� p�ld�nyt nem siker�lt m�g tal�lni, hanem tetemet �s csontot sem. Emellett szerint�k a Loch Ness-i t� nem is lenne k�pes eltartani a faj fenntart�s�hoz n�lk�l�zhetetlen minimum 10 egyedb�l �ll� popul�ci�j�t egy ilyen hatalmas �llatnak. Az �ltaluk k�n�lt megold�sok a k�vetkez�k:

Adrian Shine szerint egy �ri�s balti tok lehet a megfigyelt �llat, amely ak�r 300 kg is lehet. K�s�bb megv�ltoztatta az �ll�spontj�t, �s szerint v�z alatt �ramlatok tr�f�lt�k meg a szemtan�kat.

Luigi Piccardi olasz geol�gus is hasonl�t felt�telez, szerint a f�ldmozg�sok keltette �ramlatok, �ri�s bubor�kok keltik a sz�rnyszer� hat�st.

Vannak, akik a vidr�kat teszik felel�ss� a megfigyel�sek�rt, mert ahogy sorban �sznak egym�s ut�n, egy �llatnak t�nnek. M�sok cetnek vagy f�k�nak tartj�k.

A rejt�ly tov�bbra sem megoldott, ha nem is l�tezik Nessie, akkor mit �s mi�rt v�ltek sz�rnynek az emberek? Mindenesetre a turizmus vir�gzik, t�bb milli� fontnyi bev�telt hozva a helyieknek