csord�sfarkas

A magyar → n�pi hitvil�g csord�sfarkasa (e n�ven G�csejben �s a nyelvter�let K-i r�sz�n; farkaskoldus Hontban; szak�llas farkas a Tisz�nt�lon �s �K-en; k�ld�tt farkas a Dun�nt�lon, Szatm�rban, Hontban; prikulics t�bb, a rom�ns�ggal szomsz�dos ter�leten) a farkass� v�ltozni tud� p�sztor, ritk�bban b�rki, aki farkass� tud v�ltozni, vagy v�letlen k�vetkezt�ben azz� v�ltozik. �ltal�ban valamilyen k�z�ss�ggel szemben �ll� l�ny: tarthatt�k a szeg�ny, m�sok ny�jait megrabl� csord�st �pp�gy csord�sfarkasnak, mint a faluk�z�ss�gb�l f�lig-meddig kirekesztett kuruzsl�kat, tolvajl�si k�s�rleten rajtakapott szeg�nyp�sztorokat, a falu ellenszenves f�ldesur�t vagy idegen nemzetis�g� lak�j�t. A k�l�n�sen v�rengz� farkasokat gyakran v�lt�k farkasalakot �lt�tt embernek. A hitet addig t�pl�lta eleven talaj, am�g a farkasok val�ban megk�ros�tott�k a ny�jakat vagy a falusi gazdas�gokat. A hozz� f�z�d� legjellemz�bb – r�szint �ltal�nosan elterjedt, r�szint helyi – hiedelmek a k�vetkez�k: A metamorf�zis k�pess�ge m�r csecsem�korban elnyerhet�, pl. a b�ba vigy�zatlans�ga vagy rosszindulata k�vetkezt�ben: ha a b�ba az �jsz�l�ttet ny�rfaabroncson h�romszor kereszt�lb�jtatja, abb�l h�t�ves kor�ban csord�sfarkas lesz, kedve szerint �ltve farkas- vagy emberalakot. M�sok feln�ttkorban szerzik meg a k�pess�get. A farkass� v�ltoz�s �s visszav�ltoz�s �ltal�ban hasonl� m�don t�rt�nik; pl. ugyanazon a ny�rfaabroncson kell h�romszor vagy h�tszer �tb�jni. F�lig �llati, f�lig emberi form�j� is lehet. A csord�sfarkasnak tartott farkast bizonyos tulajdons�gok megk�l�nb�ztetik az „igazi” farkast�l: jobb szagl�sa van, hasa f�l�l, h�ta alul helyezkedik el stb.

A farkass� v�ltoz�st meg lehet akad�lyozni: pl. ember alakj�ban h�romszor keresztet s�tnek t�zes vassal a h�t�ra. – A csord�sfarkasr�l sz�l� hiedelemmond�k legnagyobb r�sze az �tv�ltoz�ssal kapcsolatos �rul� balesetekr�l sz�l: a farkason vigy�zatlans�gb�l rajta marad emberk�nt viselt �ve; a feles�g�t farkas k�p�ben megmar� p�sztor fogai k�z�tt visszav�ltoz�sa ut�n is l�that�k az asszony k�t�ny�nek, kend�j�nek darabjai stb. Irodalmi feldolgoz�s�t l�sd Tompa Mih�ly Szak�llas farkas c. k�ltem�ny�ben. Egy�b mondasz�zs�k: a csord�sfarkas feles�g�vel egy�tt v�ltozik farkass�. Az asszony visel�s, gyermek�t farkask�nt sz�li meg, aki farkas form�j� lesz. A pap nem kereszteli meg. A csord�sfarkas feles�ge tudt�val �zi tolvajl�sait. Az asszony v�letlen�l elt�ri az abroncsot, amelyen �tb�jva csord�sfarkass� v�ltozott. A f�rfi nem v�ltozhat vissza, farkask�nt �l feles�ge mellett. A tud�s p�sztor hatalma nagyobb, mint a csord�ra t�mad� k�t csord�sfarkas�. Var�zseszk�z�vel elveszi hatalmukat. A k�t farkas s�rva k�ny�r�g, � megkegyelmez, ny�rfa�gon �tb�jtatva visszav�ltoztatja �ket.

A csord�sfarkas farkas alakj�ban kapott s�r�l�seit (vaks�g stb.) eg�sz �let�ben viseli. K�l�n t�puscsoportot alkotnak a le�nyb�l lett farkasok mond�i – egy r�sz�k a csord�sfarkas k�ld�tt farkas nev�t teszi �rthet�v�: tud�s ember udvar�ra h�rom farkas t�r be, abroncson �tb�jtatva h�rom l�nny� v�ltoztatja �ket. A szomsz�d falub�l „k�ldt�k” a l�nyokat. Csord�s l�nyai v�lnak farkass�, hogy a fon�mulats�gra ennival�t raboljanak. �lland�sult → v�ndormonda: fon�beli l�nyokat egy → boszork�ny saj�t k�r�s�kre farkass� v�ltoztatja, hogy a leg�nyeket megijessz�k. Abroncson b�jtatja �t �ket, majd maga is �tb�jik.

A leg�nyek v�dekeznek a farkashad ellen. A boszork�nyt lel�vik (le�tik). Tud�s embert h�vnak a sz�l�k, aki visszav�ltoztatja a l�nyokat. A v�ltozatok egy r�sz�ben ez nem siker�l, a farkasok nyakl�nccal a nyakukon k�borolnak, �hen vesznek („gal�rizsos farkasok”). Ehhez �ll k�zel az a monda, amelyben egy asszony (val�sz�n�leg boszork�ny) a fon�beli asszonyokat abroncson �tb�jtatva medv�v� v�ltoztatja. A t�ma mesei el�fordul�s�t →T�th J�nos t�rt�nete c. var�zsmes�ben. Putnokon �s H�ten (Borsod-Aba�j-Zempl�n m.) helyi monda alakjak�nt is ismert a szak�llas farkas: az � s�rj�nak v�lik a hat�rban tal�lhat� k�halmot. – A csord�sfarkasra vonatkoz� t�rt�neti adatokkal is rendelkez�nk n�h�ny �vsz�zadra visszamen�leg: pl. egy 18. sz.-i boszork�nyperben egy f�rfit mint l�p�sztorb�l lett k�ld�tt farkast fognak perbe.

Az 1653-as per adata szerint a csord�s, aki Szombathelyn�l �rz�tt, „ott a Farkassokkal megh szaggatta az Marhakat, az E�rdegh segits�gevel”. 18. sz.-i peradatok m�r egy�rtelm�bben mutatj�k a csord�sfarkas hiedelm�nek ismeret�t: gyakran k�rik sz�mon a v�dlott�l, hogy v�ltozott-e farkass� vagy sem.

Egy 1734-es ny�regyh�zi per farkasok k�p�ben �llatokra t�mad� 3 boszork�nyr�l tesz eml�t�st. Alakj�nak k�ztudatban marad�s�t el�seg�tette, hogy a r�la sz�l� ponyvanyomtatv�nyok m�g a 20. sz. elej�n is forgalomban voltak; a vele kapcsolatos hit ennek ellen�re e sz�zad elej�n m�r csak n�h�ny ter�leten intenz�v (els�sorban a Ny-Dun�nt�lon �s �K-Mo.-on, Erd�lyben).

Az ember-�llat metamorf�zisba vetett hit r�gi: a k�z�pkoron �t az �korig bizonyoss�ggal visszak�vethet�k az adatok. Speci�lisan az „emberfarkas” eg�sz Eur�p�ban �s �-�zsi�ban is ismert; a hozz� f�z�d� hiedelemmot�vumok e ter�leten nagyfok� hasonl�s�got mutatnak (n�met Werwolf, Mannwolf, szl�v vlkodlak, francia loup garow stb.). Egyes n�met kutat�k szerint a k�pzetk�r r�szben az indo-eur�pai, maszkot visel� f�rfisz�vets�gek eml�k�t �rzi.

A hiedelemk�r a k�z�pkorban vir�gzott, pl. a n�met Werwolf 16. sz.-i �ld�z�s�nek a boszork�ny�ld�z�s elterjed�se vetett v�get. A csord�sfarkas kapcsolatban van a holdbeli, ill. holdat fal� farkassal is , szlov�k, d�lszl�v, rom�n hit szerint pedig – t�bbek k�z�tt – a kereszteletlen�l meghaltak lelk�b�l lesz . – Irod. G�nczi Ferenc:

A csord�s farkas (Ethn., 1905); R�heim G�za: Magyar n�phit �s n�pszok�sok (Bp., 1925); M�ller, K.: Die Werwolfsage (Marburg, 1937); D�gh Linda: Az AaTh 449/A meset�pus magyar redakci�ja (Ethn., 1960); Erd�sz S�ndor: �llatt� v�ltoz�sok a ny�rs�gi n�pi hiedelmekben (Ny�regyh�zi J�sa A. M�z. �vkve, 1968).