Az írek érzelmi telítettségét átvevő, alkotókedvvel felruházott, tevékeny, mulatós társaság. A legtöbb Garou történetmondó, dalnok, szónok, költő, az ő köreikből kerül ki. Érzelmi túlfűtöttségük a legboldogabb ivócimborává, de akár a legelszántabb ösztönök irányította ellenséggé tudja őket változtatni. Még Fenris Vérei is elismeréssel tekintenek egy harci mámorban lévő Fiannára.
Ismeretes a Garouk között egy törzs át Írországon, Britannián, s keresztül Európán melynek tagjai bárdok, mesemondók, s nagy harcosok. Ők a Fianna. Hírnevüket az évszázadok alatt szerezték, melynek során mestereivé váltak kardnak és dalnak egyaránt.
Habár manapság a Fianna a világ sok más területén is otthonára lelt, őshazájuk a Kelták földje még mindig nagyon kedves számukra. A Fianna bárdjai messze földön híresek, ők a legtehetségesebbek, és ezt még a többi törzs Galliardjai is elismerik.
Születésüktől kezdve okítják őket, arra hogy a dal mesterei legyenek. Az emlékeik messzebbre nyúlnak vissza a Garouk történelmében, mint bármely más törzs emlékei (azok állításával ellentétben, akik mindezt kétségbe vonják). A Fianna Ahrounokat pedig a csata dicsőségére okítják, és arra, hogy bebizonyítsák a rátermettségüket akár olyan hatalmas ellenfelek ellen is, mint Fenris Vérei.
A többi törzzsel ellentétben, úgy tűnik, a Fianna sokkal toleránsabb és elfogulatlanabb, minden szempontból. Fenris Véreivel, valamint az Árnyurakkal régóta fennálló versengésük során mindent elkövetnek, hogy lejárassák vagy keresztbe tegyenek e törzsek tagjainak.
A Fianna tagjait többnyire teljes mértékben kielégítik a jó dalok és egy pint barna sör, ám mégis könnyen dühbe gurulnak, ha felidegesítik őket. Az utóbbi időben azonban belső viszály osztja meg a Fiannát. Amióta a britek elfoglalták Észak-Írországot, a Fianna ír tagjai az IRA-t míg a brit testvéreik a Provinciális Hadsereget segítik. Ez az eddigi legfenyegetőbb veszedelem, ami a Fiannák biztonságát fenyegette. A háború tombol, és a többi Fianna ellenvetése ellenére sem marad abba. |