A valdi vmpr
rta: Salem
A mai vilgban taln a leghresebb szrnyeteg a vmpr. A lers tbbnyire hasonl: a vmprok halott (vagy tetszhalott) emberek, ltalban tbb vszzada meghalt arisztokratk, akik jszaka teljes fizikai valjukban kimsznak a srjukbl, nyakon harapjk az embereket, s kiszvjk a vrket. Ha kell, denevrr vltoznak; flnek a fokhagymtl, a napfnytõl s a kereszt ltvnytl; szlõfldjkben kell nyugodniuk; brki, akit megharapnak, maga is vmprr vltozik; s a vmpr-les legelterjedtebb mdja a szvkbe dftt fakar. Ez a lista rdekes fnyben tnteti fel jelenlegi kultrnkat, viszont nem sok kze van maghoz a vmprsghoz, hiszen az elõbbi "tulajdonsgok" kzl csak kettõ jellemzi az igazi vmprokat.
A hagyomny szerint a vmprok ltalban nem harapjk nyakon az embereket, s sokan kzlk egyltaln nem isznak vrt. A folklr tipikus vmprja letben nem arisztokrata, hanem paraszt volt, aki a napokban halt meg, nem pedig valamikor az znvz elõtt. A vmproknak gyakorlatilag semmi kzk sincs a denevrekhez, a vallsi szimblumok irnt kzmbsek, s nincs szksgk az anyafld egy darabkjra sem. A vmprtmads legtbb ldozata meghal, s gy is marad, br az igaz, hogy a vmprok ldozatainak nagyobb az eslyk, hogy maguk is vmprokk vljanak. A vmprok elpuszttsnak klasszikus mdja az elgets, akr fakarval, akr anlkl.
Mg a modern, amerikai vmprdefinci legalapvetõbb lltsa - a vmprok olyan tetszhalott testek, akik ide-oda bolyonganak az jszakban - is ellentmond szmos hagyomnyos beszmolnak, amelyek szerint a vmprok szellemalakban utaznak, mg testk bksen pihen a srjukban. A hagyomnyos s a modern vmprkpben tulajdonkppen csak az az elkpzels kzs, hogy a fokhagyma s a napfny hatkony vdelem.
Sok helyen gy tudjk, hogy a vmpr llatalakot ltve ltogatja meg ldozatait; ez az llat a legtbb esetben egy hatalmas denevr. Ez az elkpzels valsznûleg onnan ered, hogy a denevrek kizrlag jjel jrnak vadszni, gyakran tanyznak romos kastlyokban s kriptkban, radsul lteznek olyan denevrfajok is, amelyek vrrel tpllkoznak. Ezek a Desmodusok nemzetsgbe tartoz, Dl-Amerikban lõ vrszv denevrek, s a velk val kellemetlen tallkozsok igen kedvelt tmi a rgebbi tlersoknak.
Ezek a hiedelmek bizonytjk, hogy mennyi ereje van az irodalomnak. A leghresebb mû Bram Stoker Drakula cmû regnye. Majdnem minden, ami ma a vmprokrl elterjedt Mr. Stoker elmjnek kivl termke. Drakula alakja persze tkletesen kitalci, mert az emltett grf valsgban herceg volt, s Wallachiban lt, nem Erdlyben. Stoker knyvn kvl pedig nincs mshol utals r, hogy vmpr lett volna. A nevt pedig Dragwlya-knt rta al. Romniban pedig a trkk elleni harc hõseknt tisztelik. m a legelsõ vmprregnyt dr. Polidori rta 1816-ban, a The Vampire-t. A kvetkezõ Thomas Presket Prest knyve volt, a Varney, the Vampire or the Feast of Blood (Varney, a vmpr, avagy a vrtivornya) 1847-ben. Csak ezek a knyvek utn kezdõdtek a nagysikerû vmprregnyek. Bram Stoker ezek utn adta ki 1897-ben a Drakult.
A mai korban a vmpr persze talakult csbt alakk, s az emberek persze vonzdnak is hozz. Az igazi vmprt persze jobb elkerlni, mert annyira vonz -ahogy John Michael Greer mondan-, mint a bubpestis s annyira szexi, mint a vriv menyt.
A vmpr eredete
A vmprhit õshazja Dlkelet-Eurpa, a Balkn-flsziget kzpsõ rsze. Mr a rgi Grgorszgban is ltezett egy vmprhoz hasonl vrszv lny, a broncolaia vagy bourkabakos (vagy brukolakhosz). Ez a nv valsznûleg azonos eredetû a farkasember szlv nevvel, a vlkodlakkal vagy vukodlakkal. rdemes megjegyezni, hogy Dlkelet-Eurpban igen elterjedt az a nzet, mely szerint a farkasember a halla utn vmpr lesz.
A porphiria
A nyolcvanas vek elejn David Dolphin, kanadai biokmikus llt elõ azzal az elmlettel, hogy A nyolcvanas vek elejn egy kanadai biokmikus, Dvid Dolphin egy j s igen meglepõ terival llt elõ a vmprokkal kapcsolatos fantasztikus hresztelsek, bizarr npi hiedelmek s szoksok, valamint az egykori, hitelesnek tûnõ beszmolk rejtlyeinek magyarzatra. Elmlete, amelyet az International Herald Tribune cikke alapjn ismertetnk, rviden gy foglalhat ssze:
A vmprokrl keringõ trtneteket vagy legalbbis ezek egy rszt semmikppen sem szabad csupn a kpzelet termkeinek tekinteni, mert igenis lteznek vrszvk, akik egy rklhetõ betegsg, a porphiria ldozatai. 200 000 ember kzl egy szenved e krban, br a betegsg tnetei nem mindig nyilatkoznak meg a regnyekbõl s filmekbõl ismert vgletes formban. Az elõrehaladott stdiumban lvõ betegek klsejkben egyfajta tmenetet kpeznek a vmprok s a szõrs kpû farkasemberek kztt. A porphiriban szenvedõk rzkenyek a fnyre, ezrt csak a sttben merszkednek ki a szobjukbl. A fny hatsra ugyanis fjdalmas feklyek, sebek kpzõdnek a testkn, szõr burjnzik az arcukon.
Orruk, ujjaik megcsonkulnak, ajkuk s fognyk sszezsugorodik, gy fogazatuk a ragadozkhoz vlik hasonlv. Rgen a kzssg ltal megvetett s elldztt porphirisok napkzben valsznûleg gyakran hztk meg magukat olyan rnykos helyeken, mint egy reg kripta vagy egy romos hz pincje. A betegsg ldozatainak vrsvrtesteibõl hinyzik a vastartalm, oxignt szllt vrfestk, ezrt - legalbbis Dolphin szerint - elkpzelhetõ, hogy a krnyezetkben lõk vrnek kiszvsval akarjk ptolni azt, aminek a termelsre a sajt szervezetk nem kpes. A biokmikus igazat ad a nphitnek abban, hogy a fokhagyma tvol tartja, elûzi az ilyen vrszvkat a hztl, mert az erõs szag nvny olyan kmiai anyagokat tartalmaz, amelyek slyosbtjk a betegsgk tneteit.
A David Dolphin felfedezseit megvitat Los Angeles-i tudomnyos rtekezleten dr. Nathan Bass professzor kijelentette, hogy ktelkedik az elmlet igazsgban. Egyetlen olyan porphiriban szenvedõ beteget sem ismer, aki ms vre utn svrogna, s arra sincs adata, hogy az ilyen betegek krtneteit a fokhagyma slyosbtan.
A valdi vmpr
Taln a vmpr az egyik legveszlyesebb szrnyeteg, amivel a mgus vagy boszorkny tallkozhat. Ez egy ragadoz szellem, aki azrt l embert, hogy sajt ltt meghosszabbtsa. A legtbb lnyt ltalban meg lehet fkezni mindenfle komoly erõfeszts nlkl, mgikus vdelem, elûzs vagy elõvigyzatossg tjn, vagy csupn egyszerûen bkn hagyva.
A vmprt el kell puszttani, klnben jra s jra lni fog. Flrerts ne essk, itt mr nem is azokrl az emberekrõl szlok, akik kedvelik a klasszikus vmprstlust. Akik klsejkben s letmdjukban ltik fel a "vmprsgot". Itt a valdi vmprszellemekrõl van sz. A modern vmprkp majdnem minden rszlett a kpzelet szlte, s nem a nphagyomnybl ered.
Hogy tkletesen megrtsk a vmprsg miben ltt, jobb ha az egyiptomi kultrhoz folyamodunk. Az egyiptomiak igen rszletesen foglalkoztak a hall megismersvel. Ennek kes bizonytka a Pert em Hru, a Nappali jelensek knyve, vagyis a Halottak knyve.
E hitvilg kzppontjban az a tants llt, hogy minden emberben tbb llek, illetve spiritulis aspektus lakozik egyiptomi gondolkods a kt legfontosabb lelket knak s bnak nevezte, ami kln-kln majdnem pontosan megfelel a mai, modern, mgikus elmlet asztrl- s tertest fogalmaknak. Az egyiptomi tants szerint a bt nem korltozta a fizikai test, gy tvoli helyekre is eljuthatott. Szimbluma az egyiptomi mûvszetben az emberfejû madr, amely az asztrlutazs hatalmt brzolja. Vele szemben a ka nagymrtkben fggtt a fizikai testtõl, csak rvid tvolsgokat tehetett meg nlkle, rendszeresen vissza kellett trnie hozz, s ha a fizikai test elpusztult vagy megbetegedett, a ka vele egytt hall. Az egyiptomi tants szerint a fizikai hallt gy lehetett tllni, ha a kt sikerlt letkpes llapotban tartani. Ehhez elõszr is a fizikai testet kellett a lehetõ legtovbb megõrizni, ez vezetett el az azta is fellmlhatatlan mumifikl technikk kifejlesztsig. Msodszor a mgia segtsgvel ki kellett nyitni a ka szjt, hogy tpllkozni tudjon, harmadszor pedig rendszeres ldozati tkekkel kellett elltni, hogy ne sorvassza el az hsg.
Teht a modern mgia nyelvre lefordtva: a kt folyamatosan tellel s itallal lttk el, amelybõl az teri energit nyert, hogy minl tovbb letben maradjon, s ne szenvedje el a Msodik Hallt (azt a folyamatot, amelynek sorn az emberi llek leveti tertestt, s megkezdi tlvilgi lett). Ezrt minden egyiptomi srjhoz, aki megengedhette magnak a mumifiklst, kapcsoldott egy ka-szently is, ahol legalbb egy ka-pap mindennap ldozattal tpllta a halottak kajt. Ha a ka nem kapott tbb felajnlst, klnsen csf sors vrt r. Ahogy azt a Halottak Knyvnek 52. s 53. fejezete egyrtelmûen kimondja, az ilyen knak az j leple alatt ki kellett merszkednie a srjbl, s azzal tpllkoznia, amit ppen tallt, teht legtbbszr rlkkel s vizelettel, az alacsonyabb szintû teri energia kt knnyen elrhetõ forrsval.
Ezek az hezõ kk meztelenl vagy szemfedõjkbe burkolzva bolyongtak az jszakban, s a halvny fny miatt, amely belõlk sugrzott, khunak, 'vilgtnak' hvtk õket. Nem minden khu rte be a mocsokkal, nhnyan az lõk hzaiba trtek be, ahol fizikai vagy elmebetegsgeket okoztak. A Halottak Knyvnek az egyik fejezete mintha arra utalna, hogy a khu akr kzvetlenl is rtmadhat az emberre, s kiszvhatja a vrt. A rendszer valamikor nagyon jl mûkdtt, gy rendkvl nehz volt biztonsgosan abbahagyni. Ugyanakkor az ldozatok s a ka-papok fenntartsi kltsge akkora anyagi teherr vlt, hogy szmos nagy egyiptomi dinasztia bukshoz vezetett. m a rendszer egszen a 6. szzadig megbzhatan mûkdtt, amg Egyiptom perzsa fennhatsg al nem kerlt. Sõt, egyes helyeken egszen a keresztnysg trhdtsig fennmaradt.
A vilg tbb orszgban is feltûntek ezek a lleknek felajnlott ldozatok, s mumifikcik, m ksõbb inkbb a test elpuszttsra trekedtek s nem a konzervlsra. Aztn a keresztnysg Eurpban s zsiban a buddhizmus a srdombokra, srhalmokra vltotta az getst. Nem nehz kitallni mi trtnt. Az egyiptomi khuhoz hasonlan, ms kori kultrk hezõ tertesteinek is ki kellett merszkednik az jszakba, hogy tpllkhoz jussanak. A tpllkot lassan az lõk jelentettk.
gy tûnik, a vmprsg kialakulsnak kt, egymstl valamennyire klnbzõ hagyomnya volt. Mindkettõt ugyanazok a trtnelmi s mgikus erõk irnytottk, azonban ms krlmnyek formltk õket a kt fõ terleten, ahol a vmprsg virgzott. A knai, izz, vrs szemû, hossz karm vmpr, a csiang si, nem azonos a kelet-eurpai nosferatuval, nachzererrel vagy a vampirral. Ennek ellenre a szrnyekkel foglalkoz, hatalmas knai irodalom csiang sirõl szl fejezetei egyrtelmûv teszik, hogy a kt vmprtpus ugyanannak a szrnyetegnek a varinsa. (Pldul a csiang si ellen ugyanannyira hatkony a fokhagyma, mint nyugati trsa ellen.)
Mg a vmprok szlõfldje teht Kna s Eurpa keleti rsze volt, a hagyomny fldrajzilag jval nagyobb terleten terjedt el. A knai vmpr bejrta Kelet-zsia nagy rszt, a kzp-eurpai pedig Franciaorszgot s Anglit, sõt mg az Atlanti-cenon is tkelt szak-Amerikba, ahol a 18-19. szzadban szmos hiteles esetet rgztettek. A vmprsggal prhuzamosan a vmprls mdszerei is eljutottak ezekre a terletekre a nyomtatott sajtn keresztl, valamint a mai parapszicholgii kutats elõdei rvn. Mg a 19. szzadi amerikaiak is pontosan tudtk, hogy a vmprgyans srt ki kell sni, s a tbbit a tûzre kell bzni.
Mostanban a vmprtmadsok ritkn s elszrtan fordulnak elõ, klnsen szak-Amerikban. A 20. szzad jelentõs, kulturlis puszttsai, elsõsorban - br nem kizrlag - a vmprok trtnelemi szlõfldjn trtntek, s oda vezettek, hogy sok nphagyomny elfelejtõdtt, gy azt is remlhetjk, hogy a vmprsgra vgyk rtusai s mdszerei is hasonl sorsra jutottak. Azonban lehetsges, hogy a rgi tan nem pusztult ki teljesen, s ameddig ennek a lehetõsge fennll, oda kell figyelni a vmprsg rulkod jeleire.
Az teri ksrtet
Hogy hogyan is jn ltre az teri ksrtet, ma mr nem talljuk meg szinte sehol. Ezt azt hiszem jobb is elfelejtennk. De a lnyege, hogy a folyamat kikerli a Msodik Hall llapott, mert a llek kizrlag akkor marad az lõk vilgnak kzelben, ha kikerli a Msodik Hall llapott. A ksrtetek vletlenl kerlnek ebbe az llapotba, m a vmpr szndkosan kerli ki. Nha a vmprjelltek egsz letkben megkezdik a felkszlst a Msodik Hall kicselezsre, megerõstik az teri testket, sûrtik. Ms esetekben a vmprllapothoz nem kapcsold mgikus gyakorlatok "mellkhatsa" hasonl vltozst r el az tertestben, lehetõv tve, hogy vmprr vljon. Mskor pedig az tertest tvltozsa kzvetlenl a fizikai hall utn kezdõdik. Ha a llek elg erõs, hogy ntudatnl maradjon, s nem akarja elhagyni ezt az llapotot, akkor megtanulhatja az tertest maradandsgnak titkt.
Az tertest megmaradsnak mg tovbbi kvetelmnyei vannak. Az egyik az, hogy a vmpr testt tartstani kell, hogy mûkdjenek bizonyos teri funkcik. Msik pedig, hogy folyamatosan teri energit kapjon. Az lõk elsõsorban lgzs sorn jutnak hozz, s a vmprnak ezen forrsa elapad. Az egyiptomiak kivlan tartstottk az emberek fizikai testt gy, hogy a kmiai vagy teri felptst nem zavarta meg. A fld s a kõ az teri energia kivl szigetelõje, gy a piramisok vagy fldbe sott srok megvdik azoktl a klsõ erõktõl, amelyek fokozatosan elpusztthatnk (pl. napfny). Ezzel szemben a vmpr nem rendelkezik ilyen tmogatssal, gy kt-hrommternyi fld nyjtja a menedket.
A msodik kvetelmny, vagyis az teri energia utnptlsa, szintn problma. Az korban a mly srok s a mumifikls miatt az alacsony szintû teri energia viszonylag kis mennyisgben elegendõ volt ahhoz, hogy az teri ksrtetet tpllja. m a vmprnak sokkal nagyobb szksgletei vannak, hogy fenntartsa az teri test. Az lõket tmadja meg, gy rthetõ mirt is voltak rgen olyan kemnyek a fellpsek ellenk.
A vmpr csak gy marad letben, ha a fizikai teste rintetlen. Megknnytve a vmprvadszok dolgt, akik nappal kistk a hullt, s elgettk. Az azonostst segti, hogy a vmpr teri teste sokig megõrzi a fizikai teste psgt, jval azutn is, hogy egy kznsges holttest elrothadt volna.
A vmprok tvoltartsra hasznlt mdszerek teri elveken alapulnak. A napfny s a foly elpuszttja az teri testet, hasonlan az allicinhez, mely a fokhagymban s ms hagymaflkben tallhatak. Az olyan anyagok, melyek j vezetõk, hasonlan puszttjk az teri testet. Azok a hiedelmek, melyekben magokat szrtak a fldre, mert a vmprnak knyszeresen meg kell szmolnia, igazak, m egszen mskppen. A csrz mag nagyon nagy fok teri energit tartalmaz, gy az ingyen ebd eltrtheti a vmprt.
A vrivs magyarzata pedig egyszerû. Amikor a vmprtmads megtrtnik az ldozat sokkos llapotba kerl az energiaveszts miatt, s riasztan spadt lesz.
lõ energiavmprok
Nhnyan kpesek energit elvonni msoktl, m az õ munkssguk kevsb drasztikus, mint a valdi vmprok. Rossz kzrzet vagy kimerltsg a velejrja, s nem hirtelen leterõ sszeomls. Az energiavmprok gyakoriak a betegek s idõsek kztt. A legtbben kzlk nem jrtas az teri birodalomban, csak sztnsen tanuljk meg, hogyan is kell elszvni msok energijt. A legegyszerûbb vdekezs, ha elkerljk õket.
A valdi vmprok elleni vdelem
A vmprok manapsg igen ritkk. m, ha mgis felbukkan egy, akkor rdemes a tetemet elhamvasztani. Ez nem mindig lehetsges, mivel nem biztos, hogy felshatunk minden srt. Szerencsre vannak a tvoltartsra knnyebb mdszerek, s ez nagyon is megfelelõ, mert manapsg a vmprok nem rik meg mg az egy ves kort sem. A fizikai testket nem kpesek karbantartani.
Mg ha hihetetlen is, a fokhagyma a legjobb eszkznk a vmpr tvoltartsra. A fokhagyma legfontosabb sszetevõje az allicin j szolglatot tesz ellene. Ha vmprgyan merlne fel, naponta legalbb egyszer, lefekvs vagy stteds elõtt rgjon el egyet az ldozat. A fokhagymt felhasznlhatjuk felakasztva is. Hasonlan j szolglatot tesz.
A vmpr krdst tkrk, kristlygmbk s ingk segtsgvel is tisztzhatjuk, hogy akr elõregondolkodva is megtehessk a lpseket ellenk.
A vmpr srjt megkereshetjk ingval is. Ha sikerlt szrjuk krbe fmtrgyakkal j mlyen. S remnykedjnk, hogy fennakad egyben. A szgek pldul hatsosak.
Ha vmprvadsznak llnnk, akkor rdemes jl elmerlni a szertartsmgiban, hogy megfelelõ vdekezõ mdszerekkel is felvrtezzk magunkat.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
