A g�r�g monda

Az emberfarkas vagy farkasember (vagy v�rfarkas) olyan ember, akit �tok farkass� v�ltoztatott. Ilyenkor emberi mivolt�b�l kivetk�zve viselkedik. Eredeti g�r�g neve, a λυκάνθρωπος, a g�r�g l�kosz (farkas) �s az anthr�posz (ember) szavak �sszevon�s�b�l keletkezett. A farkasember-hiedelem eredet�re — mely szerint n�melyik ember k�pes mag�ra �lteni egy �llat, t�bbnyire farkas form�j�t — soha nem siker�lt kiel�g�t� magyar�zatot tal�lni. H�rodotosz, a Kr. e. 5. sz�zadban �lt g�r�g t�rt�net�r� szerint a g�r�g�k �s a szk�t�k, akik a Fekete-tenger partj�n telepedtek le, az ottani �slak�kat var�zsi�knak tartott�k, akik minden �vben n�h�ny napra farkass� v�ltoznak. Megeml�t egy n�pcsoportot, amelynek tagjai akaratlagosan farkass� tudnak v�ltozni, �s �ppen olyan k�nnyed�n vissza is tudnak alakulni, amikor csak akarnak.

Sz�zadokkal Krisztus sz�let�se el�tt a farkasember-d�mont olyan embernek tekintett�k, akit term�szetellenes m�don megsz�llt az emberh�s ir�nti �hs�g, �s aki m�gia seg�ts�g�vel megvadult farkass� tud v�ltozni, hogy k�nnyebben tudja csillap�tani sz�rny� �tv�gy�t. Az �kori b�lcsek szerint az �talakul�ssal a farkas-ember a farkas erej�t �s ravaszs�g�t �lti mag�ra, j�llehet hangja �s szeme tov�bbra is emberi marad.
A r�mai kori irodalomban is var�zslat m�v�nek tartott�k az ember farkass� v�ltoz�s�t. A farkasember k�l�n fejezetet k�pez a vil�g folkl�rj�ban. Azokban az orsz�gokban, ahol nem �ltek farkasok, vagy nem sok k�rt tettek, m�s �llatok r�szes�ltek ebben a megtiszteltet�sben: Indi�ban a tigris, leop�rd vagy a hi�na, Szib�ri�ban a medve, Afrik�ban a krokodil.

A Kr. e. 1. sz�zadban �lt Virgilius volt az els� latin k�lt�, aki eml�t�st tett a babon�r�l. Petronius, aki Kr. u. 54—68 k�z�tt N�r� udvar�nak sz�rakoztat�s��rt volt felel�s, egy j� kis farkasember-t�rt�netet mes�l el Satyricon c�m� szatirikus verses reg�ny�ben.
Bizonyos g�r�g �s r�mai trad�ci�k szerint az embernek farkass� val� �talakul�sa egy istennek bemutatott ember�ldozat miatti b�ntet�s. Plinius (Kr. u. 62— 113) szerint az ilyen alkalmakkor az �ldozatot egy t� sz�l�re vitt�k, majd J miut�n �t�szott a t�lpartra, farkass� v�ltozott. Ebben a form�j�ban j�rta kilenc �vig a vid�ket farkasember-t�rsaival egy�tt. Ha ezalatt az id� alatt megtart�ztatta mag�t az emberh�sev�st�l, akkor visszanyerhette eredeti form�j�t, ami nem mentes�lt az �regkori roml�st�l.
Ovidius (Kr. e. 43— Kr. u. 18) "Metamorphoses" c�m� elbesz�l� k�ltem�ny�be feljegyzett egy olyan alakv�ltoz�st, amely egy b�n megtorl�sak�nt t�rt�nt. A k�ltem�nyben megeml�kezik egy legend�r�l, amelyben rejt�lyes alakv�ltoz�sok szerepelnek a teremt�s idej�t�l kezdve eg�szen Julius Caesar kor�ig.

Ovidius elmes�li, hogy Arcadia mitikus kir�lya, Lycaon �gy tette pr�b�ra Jupiter mindentud�s�t, hogy egy t�l emberi h�st tett el�, amely b�n�rt azonnal farkass� v�ltozott �s p�sztorkod� alattval�i r�m�let�nek forr�sa lett mind�r�kre.
Az alakv�ltoz�sok el�id�z�s�re haszn�lt m�dszerek k�l�nf�l�k voltak. N�ha az �tv�ltoz�s spont�n m�don, ir�ny�thatatlanul k�vetkezett be; m�skor — p�ld�ul a norv�g �s izlandi sag�kban le�rt �talakul�sok eset�ben — egy val�di farkasb�r fel�lt�s�vel t�rt�nt. De sz�mos esetben csak egy var�zslatra volt sz�ks�g, ami nem okozott v�ltoz�sokat az emberi testben, a szemtan�kat k�sztette arra, hogy azt k�pzelj�k: igazi farkast l�tnak. N�h�ny �tv�ltozott ember azt �ll�totta, hogy csak bizonyos n�v�nyek, p�ld�ul m�rgez� sisakvir�g vagy b�r�k seg�ts�g�vel tudnak visszav�ltozni, illetve �gy, hogy k�l�nb�z� n�v�nyi ken�cs�kkel ket�k be test�ket.

Paktum az �rd�ggel

Egy jelent�s farkasember-eset a 17. sz�zad elej�n t�rt�nt. Jean Grenier 13 �ves fi� volt, �s bizonyos fokig gyengeelm�j�. K�l�n�s ismertet�jele el�reugr� �llkapcsa volt; szemfogai kil�tszottak fels� ajka al�l. Farkasembernek tartotta mag�t. Egyik este l�nyokkal tal�lkozott, �s azzal ijesztgette �ket, hogy amint lemegy a nap, farkass� fog v�ltozni �s megeszi �ket vacsor�ra. N�h�ny nap m�lva az egyik l�ny naplementekor kiment gondozni a birk�kat. Ekkor megt�madta �t egy l�ny, amir�l azt hitte, hogy farkas, de k�s�bb kider�lt, hogy Jean Grenier volt. A l�ny elkergette p�sztorbotj�val �s hazaszaladt .Amikor a bordeaux-i b�r�s�g el� �ll�tott�k, Jean Grenier bevallotta, hogy k�t �vvel kor�bban tal�lkozott az erd�ben az �rd�ggel, �s lepakt�lt vele. Ez�rt kapott cser�be egy farkas- b�rt. Az�ta farkas k�p�ben puszt�t �jszaka, nappal pedig emberi form�t �lt. Meg�lt �s felfalt t�bb gyereket, akiket egyed�l tal�lt a mez�n, s�t egyszer egy h�zba is bement, amikor a csal�d nem volt otthon, �s elvitt egy kisbab�t a b�lcs�j�b�l. A b�r�s�g alapos nyomoz�sa kider�tette, hogy ezek az �ll�t�sok megfelelnek a val�s�gnak, m�r ami a kannibalizmust illeti. Alig volt k�ts�ges, hogy az elt�nt gyerekeket Jean Grenier falta fel, �s semmi k�ts�g nem volt afel�l, hogy a f�lesz� fi� szil�rdan hitte, hogy � farkasember.