A v�lt �s val�s alfajok:

(a le�r�s ut�n k�p az adott alfajr�l, kattint�sra nagy m�ret)

Amerikai alfajok:

Canis lupus alces - Kenai-f�lszigeti farkas
M�r kihalt nagym�ret� alaszkai alfaj.

Canis lupus arctos - Melville szigeti farkas, sarki farkas
Csak az alaszkai Melville �s Ellemsere k�z�tti szigeteken �l. Ak�r 80 kg is lehet, sz�ne feh�r. A legk�s�bb, 3 �vesen v�lik ivar�rett�. �tlagosan 2-3 k�lyke sz�letik. Hab�r nagyvadakat is elejt, els�sorban kisebb r�gcs�l�kkal t�pl�lkozik.

Canis lupus baileyi  - Mexik�i farkas
A legkisebb amerikai farkas, t�mege 27-41 kg. A hajdan Arizon�ban �s �j-Mexik�ban is �l� �llat ma m�r csak Sierra Madre-ban �s k�rny�k�n �l. S�t�t sz�n�ek, �s �k rendelkeznek a legnagyobb s�r�nnyel. 1960-ban l�tt�k le az utols� vadon �l� egyed�t. A manaps�g term�szetes k�r�lm�nyek k�z�tt �l� mexik�i farkasok a 90-es �vekben indult visszatelep�t�si program eredm�nyek�nt foglalhatt�k el �seik f�ldj�t.

Canis lupus beothucus - �j-foundlandi farkas
Kihalt. Szinte teljesen feh�r volt.

Canis lupus bernardi  - Banks-szigeti farkas
Feh�r sz�n� bund�val rendelkez� farkas, a h�t�n l�v� sz�r v�g�n fekete foltokkal.

Canis lupus columbianus - Brit-kolumbiai farkas
Az egyik legnagyobb farkasalfaj, ak�r 70 kg is lehet. Fekete �s sz�rke sz�n�ek.

Canis lupus crassodon - Vancouver szigeti farkas
K�zepes termet�, sz�rk�s-fekete sz�n� alfaj.

Canis lupus fuscus  - Kaszk�d-hegys�gi farkas
Az egyetlen barna sz�n�rnyalat� farkas. K�zepes termet�, feltehet�en kihalt.

Canis lupus hudsonicus - Hudson-�b�li farkas
Vil�gos sz�n�, k�zepes termet� farkas, t�len majdnem feh�r sz�n�. Gyakran nevezik tundra farkasnak is. A r�nszarvas csord�kat k�vetve v�ndorolnak az �v folyam�n.

Canis lupus griseoalbus - Manitoba farkas
Vitatott a l�tez�se, sokan nem tartj�k k�l�n alfajnak.

Canis lupus irremotus - �szak-szikl�s-hegys�gi farkas
K�zepes termet�, vil�gos sz�n� �llat. Egykor hatalmas elterjed�si ter�let�r�l nagyr�szt kipusztult, ma m�r csak Kanad�ban �l.

Canis lupus labradorius - Labrador farkas
S�t�tsz�rk�t�l a majdnem feh�rig terjedhet a sz�ne. K�zepes termet� alfaj.

Canis lupus ligoni - Alexander-szigeti farkas
Kisebb m�ret� alfaj. R�vid sz�re s�t�t sz�n�, ak�r fekete is lehet.

Canis lupus lycaon - Keleti timber farkas
Egykor hatalmas ter�leten elterjedt az Egyes�lt �llamok keleti r�sz�n, d�len eg�szen Florid�ig. V�ltozatos sz�n�ek.

Canis lupus mackenzii - Mackenzie tundra farkas
K�zepes termet� farkas, sz�ne a feket�t�l a feh�rig v�ltozik. A Mackenzie foly� partj�n, �s a Nagy Medve-t�t�l d�lre �l.

Canis lupus manningi - Baffin szigeti tundra farkas
A legkisebb m�ret� sarki farkas.

Canis lupus mogollonensis - Mogollon-hegyi farkas
Kihalt. Hajdan Arizon�t�l �j-Mexik�ig �lt. Alapsz�ne s�t�t volt, feh�r foltokkal.

Canis lupus monstrabilis - Texasi sz�rke farkas
Kihalt. Texasban �s �szakkelet-Mexik�ban �lt. Kistermet�, s�t�t sz�n� alfaj volt.

Canis lupus nubilus - Buffalo farkas
Hajdan Manitob�t�l Texasig terjed� hatalmas, s�ks�gi ter�leten �lt. K�zepes termet�, v�ltozatos sz�n� farkas volt. Eddig azt hitt�k, hogy 1926-ban kipusztult, de a leg�jabb kutat�sok szerint Minnesot�ban, Wisconsinban �s Michigan �szaki r�sz�n fennmaradt.

Canis lupus occidentalis - Mackenzie-v�lgyi farkas
A Mackenzie foly� fels� ter�let�n �l. A nagy termet� alfaj sz�ne v�ltozatos, feket�t�l a majdnem tiszta feh�rig.

Canis lupus orion - Gr�nlandi farkas
Val�sz�n�leg kihalt. Egyes felt�telez�sek szerint k�l�n faj, de erre nincs bizony�t�k. M�sok szerint a sarki farkas (a C.l. arctos) Gr�nlandon �l� popul�ci�ja.

Canis lupus pambasileus - Bels�-alaszkai farkas
Az egyik legnagyobb farkasalfaj A tundra kiv�tel�vel Alaszka nagy r�sz�n megtal�lhat�.

Canis lupus tundrarum - Alaszkai feh�r farkas
Nagy m�ret�, feh�r sz�n� alfaj. Alaszka tundra r�gi�j�ban �l.

Canis lupus youngi - D�l-szikl�s-hegys�gi farkas
Kihalt. Hajdan Nevada, Utah �s Colorado �llamokban �lt. K�zepes m�ret�, vil�gos sz�n� farkasok voltak.

Eur�zsiai alfajok:

Canis lupus albus - Tundra farkas
Finnorsz�gt�l Kamcsatk�ig terjed� tundra �s erd�s tundra r�gi� lak�ja. Nagy termet�, hossz� sz�r�, vil�gos sz�r� farkasok, nagyon hasonl�k az alaszkai feh�r farkasokhoz (C.l. tundrarum).

Canis lupus arabs - Arab farkas
D�lkelet-Ar�bi�ban �l. Kis m�ret�, s�rga sz�n�, r�vid sz�r� alfaj. Mind�ssze 18 kg, �s 66 cm magas. A sivatagi �letm�dhoz val� alkalmazkod�st mutatja a viszonylag nagy m�ret� f�le. P�rban, vagy kisebb, 3-4 f�s falk�kban �l. A legnagyobb vesz�lyt a helybeli kuty�kkal val� kevered�s jelenti �llom�ny�ra.

Canis lupus campestris - Sztyeppi farkas
Kis m�ret� farkas, amely K�z�p-�zsia v�gtelen sztyepp�in �l. R�vid sz�re sz�rke sz�n�.

Canis lupus communis - Orosz farkas
Oroszorsz�g k�z�ps� r�sz�n �l.

Canis lupus cubanensis - Kaspi farkas
A Kaspi-t� �s a Fekete-tenger k�z�tti r�gi� lak�ja.

Canis lupus deitanus - Spanyol farkas
Kipusztult. Spanyolorsz�gban �lt.

Canis lupus hattai - Jap�n farkas
Kihalt. Hokkaido szigeten �lt. Canis lupus rex n�ven is ismert.

Canis lupus hodophilax - Hondo jap�n farkas
Kihalt. Hondo sziget�n �lt. Az utols� egyedet 1905-ben �lt�k meg.

Canis lupus italicus - Olasz farkas
Olaszorsz�g ter�let�n �l.

Canis lupus laniger - Tibeti farkas
K�zepes termet� farkas, hossz�, vil�gos sz�rre. Tibetben, D�lnyugat-Oroszorsz�gban, K�n�ban, Mandzs�ri�ban �s Mong�li�ban �l. Canis lupus chanco n�ven is ismert.

Canis lupus lupaster - Egyiptomi farkas
Egyiptomban �s L�bi�ban �l.

Canis lupus lupus - K�z�ns�ges farkas
A k�zepes termet�, s�t�t sz�r� alfaj egykor Eur�pa szerte k�z�ns�ges volt, ma m�r csak szigetszer� popul�ci�i tal�lhat�k meg. Magyarorsz�gon is ez az alfaj telep�l vissza.

Canis lupus minor - n�di farkas
Angolul "osztr�k-magyar farkas" n�ven eml�tett r�vid sz�r�, v�rhenyes sz�n�, kis m�ret� alfaj lehetett a m�r kipusztult n�di farkas. A jelenleg elfogadott n�zet szerint a rejt�lyes �llat nem m�s, mint az aranysak�l. Ennek ellentmondanak a fajt�r�l sz�l� le�r�sok, amelyek vizsla nagys�g�nak eml�tik, �s azt, hogy �lland� vesz�lyt jelentettek a h�zi�llatokra.

Canis lupus pallipes - Indiai/ir�ni/�zsiai farkas
Ir�nt�l Indi�ig �l�, viszonylag kis m�ret� alfaj. Sz�re r�vid, bund�ja s�r�, barn�s sz�n�. A f�lei viszonylag nagyok. A vad�szat mellett a kuty�kkal val� kevered�s jelenti a legnagyobb vesz�lyt �llom�ny�ra.Canis lupus desertorum n�ven is ismert.

Canis lupus signatus - Ib�riai farkas
�szak-Spanyolorsz�gban �l�, k�zepes termet� alfaj. Ny�ron r�vid, t�len hosszabb sz�r�.

Egy�b fajok:

Canis Dirus - sz�rny� farkas

A legidõsebb ismert farkas fajta az �ri�sfarkas,  mely a pleisztoc�n korszakban �lt (1,600,000-t�l 10,000 �vig). Kihalt, val�sz�n�leg az�rt, mert nem b�rta felvenni a versenyt a n�la inteligensebb sz�rke farkassal. Az ismert legnagyobb farkasfajta. R�videbb l�ba, de sokkal robosztusabb testfel�p�t�se volt a sz�rkefarkasn�l. A l�bhossz r�vids�g�b�l  arra lehet k�vetkeztetni, hogy lassabb volt, mint a sz�rke farkas, �gy rosszabb vad�sz is. A nagy termete miatt nem igaz�n akadt ellens�ge.

1854-ben tal�ltak fossziliz�l�dott csontv�zat k�zel Ohio foly�hoz, Indiana.