Farkasember
rta: Salem
A farkasemberrõl vagy vrfarkasrl elõszr a vicsorg, flig ember, flig farkas hollywoodi alakjai jutnak esznkbe. m a folklrban a farkasember, olyan frfi vagy nõ, aki teljesen farkass vlt. Alapvetõen ez egy tvedsen alapul. A teljes test talakulsa lehetetlen, ha valaha is lehetõsg lesz r a tudomny segtsgvel, mg akkor is tbb hnapokig tartana az ilyen talakuls, mûtt, s nem pr percet, ahogy a hagyomnyok szlnak.
A tradci nem mondja azt, hogy az ember fizikailag is farkass vltozik. Szakmai szemmel olvasva a trtneteket kiderl, hogy mit is rtettek flre.
A vrfarkasok trtnelme
A hagyomnyok szerint a farkasok azok az emberek, melyek tok vagy varzslat hatsra tvltoztak. Gervase, egy kzpkori krniks volt az elsõ, aki sszekapcsolta az alakvltozs kpessgt a telihold idõszakval. A ksõbbi rk t is vettk a gondolatot. A legtbb modern forrs egyetrt azzal, hogy a vrfarkas ezstgolyval meglhetõ, mbr ez inkbb a regnyek hatsa, s nem az eredeti npi legendk lersa. Egy vrfarkas lltlag a szv vagy az agy teljes elpuszttsval meglhetõ, az ezst nem fontos.
Szmos orszg s kultra beszmol a vrfarkasokrl, pldul: Franciaorszg (loup garou), Grgorszg (lkantroposz), Spanyolorszg (hombre lobo), Bulgria (varkolak, vulkodlak), Csehorszg (vlkodlak), Szerbia (vukodlak), Horvtorszg (vukodlak), Oroszorszg (oboroten', vurdalak), Ukrajna (vovkulak(a),vovkun, pereverten'), Lengyelorszg (wilkolak), Romnia (varcolac) Skcia (werewolf, wulver), Anglia (werwolf), rorszg (faoladh vagy conriocht), Nmetorszg (Werwolf), Dnia/Svdorszg (varulv), Portuglia (lobisomem), Litvnia (vilkolakis s vilkatlakis), Lettorszg (vilkatis s vilkacis), Andorra (home llop), sztorszg (libahunt), Argentna (lobizon, hombre lobo) s Olaszorszg (lupo mannaro).
szak-Eurpban legendk szlnak arrl, hogy emberek llatokk vltoztak, pldul medvv vagy farkass.
A skandinv mitolgiban, Ulfhednar legendja (egy õsi kifejezs a vad harcosra, de inkbb farkas tulajdonsggal, nem medveszerûekkel) megjelenik Haraldskvaeoi s a Vlsunga sagban, s taln a vrfarkas mtoszok forrsai. Ezek a dhs harcosok hasonlak a jobban ismert berserkerekhez; farkasbõrt hordanak, s azt beszlik, ezen llatok lelkt fel tudjk idzni, erejk s vadsguk az llathoz hasonl lesz harcban; rzketlenek a fjdalomra s kegyetlenl lnek, mint a vadllatok. Õk is dinnal llnak kapcsolatban.
A lett mitolgiban, a vilkacis egy olyan szemly, aki egy farkasszerû szrnny vltozik, mbr a vilkacis alkalomadtn hasznos.
A navahk kztt pldul, a yenaaldlooshik. vagy "bõrjrk" olyan boszorknyok, akik kutyv vagy prrifarkass vltoznak, amikor a rettegett fekete mgit gyakoroljk. A "bõrjrkat" kannibloknak tartjk, s gy hiszik, hogy holttestekbõl kszlt varzsport hasznlnak. Ezek a tulajdonsgok sszekapcsolhatjk õket az anasazival (a sz navah nyelven 'rgi ellensget' jelent), egy rgen kihalt, dlnyugati kultrval. Tagjainak nhny antropolgus valamint a navahk ugyanezeket a kellemetlen szoksokat tulajdontjk. A "bõrjrk" nem pusztn a navahk fldjn lõ, misztikus alakok. Mg ma is ltjk õket indinok s fehr emberek, beszlnek velk s pusztt erejk ellen a mgia szmos eszkzvel kzdenek.
A grg mitolgiban Lycaon trtnete a legkorbbi vrfarkas legenda egyike. Lycaon farkass vltozott, s emberi hst evett; az, aki a Lycaon-hegyen ldozatot mutatott be, hasonl sorsot szenvedett el.
A rmai Pliniusz idzi Euanthszt, azt mondja, hogy Antaeusz csaldjbl egy embert kivlasztottak s elvittk rkdia egyik tavhoz, ahol felakasztotta ruhit egy kõrisfra s keresztl szott a tavon. Ennek eredmnye az lett, hogy farkass vltozott s kilenc ven t ebben a formban vndorolt. Ezutn, ha nem tmadott meg egy embert sem, szabadon visszaszhatott s visszavltozhatott emberr. Valsznûleg a kt trtnet azonos, noha nem hallottunk arrl, hogy a Lycaon ldozatot tett volna egy Antaeusz leszrmazott.
Egy kzpkori krnika arrl szl, hogy Benoist Bidel hallos sebeslst szenvedett, mialatt hgt mentette a farkasember karmai kzl. Halla elõtt mg elmondta, hogy melsõ lbai olyanok voltak, mint egy szõrrel bortott emberi kz.
Olaus Magnus szerint a skandinv farkasemberek egy kors sr felett varzsigt mondtak, majd ezutn trtnt az tvltozs.
A szlv npeknl varzskenõcst is hasznltak a farkasemberek, majd valamilyen farkastl eredõ trgyat vettek magukhoz.
A mai napig szmos legenda szl s kering a vilgban. S a modern idõkben mr a filmek is ezeket terjesztik.
Az alakvlts
Az alakvlts nem fizikai jelensg. Mr a kzpkorban is megjelentek azok az emberek, akik gy gondoltk, hogy ez nem fizikai tvltozs. A mai mgia egyik vitatott alakja Eliphas Lvi is hasonlan vizsglta a folyamatot.
Szmos legendban, s trtnetben a farkasember teste otthon, vagy egy bokor alatt fekdt, mg a farkas rsze az jszakban kborolt. Ahogy az Ulfhednarok esetben is, farkasbõrt viselt a test.
J nhny lycantropival foglalkoz rs szerint varzsige kellett az tvltozshoz. A fent emltett szlv legendk szerinti kenõcs hasonl a boszorknykenõcshz. Nadragulyt, sisakvirgot, belndeket s hasonl hallucinogn nvnyt tartalmaznak a fennmaradt receptek. m ma mr kevsb veszlyes metdusok is a rendelkezsnkre llnak, hogyha valaki megprblkozna a ksrletezssel.
A visszavltozshoz elegendõ, hogy a farkastl eredõ trgyat elengedje, a bõrt levegye, vagy folyvzen sszon t a farkas, illetve puszta akarat is megfelelõ volt.
A vdekezs ellenk egszen egyszerû. Sokan lltjk, hogy ezstfegyverrel legyõzhetõ. m msok szerint brmilyen fmfegyver tkletes. A farkasemberek ereje egyesek szerint hasonl a norml farkasokhoz. Franciaorszgban s Kelet-Eurpban is elterjedt az a szmunkra fontos nzet, hogy a vas visszavltoztatja a farkast emberr.
Farkasmgia
Hogy jobban megrtsk a lycantropit, kutatnunk kell honnan ered. Ha az eredett nzzk, elfogadhatjuk azt a nzetet, mely szerint a farkasmgia a mai Oroszorszg dli rszbõl ered. A npvndorlsok sorn a trzsek elvittk ezt a tudst Eurpba, ahol npcsoportokra szakadva megõriztk. Szmos trzs zsiba eljutva, Perzsia s India szaki rszn telepedett le, a sztyeppken tkelve a mai Trkorszg helyn megalaptottk a Hettita birodalmat.
Az eredeti hagyomny eredete bizonytalan. Egyik verzi az, hogy a fiatal farkasharcosok beavatsuk elõtt az erdõben ltek akr a farkasok. Bõrket viseltk, nyers hson ltek. Erõ s btorsgprbt tettek, majd a trzsben beavattk õket a hagyomnyba.
A farkasharcosok ltalban nem tudtak uralkodni llati njkn. Az indoeurpai nyelvek farkasmegnevezsei - indoeurpai gykere, a vark szmos, a nyelvcsaldhoz tartoz ms nyelvben is megtallhat: angol wolf, szanszkrit vrikas, perzsa varka, nmet warg, norvg vargr, szlv velku, hettita hirkas - egyszerre jelentettk a farkast s a trvnyen kvlit.
A transzformcis test
A testnkn kvl tbb burok is krlvesz minket. Az teri, az asztrlis, a mentlis s a spiritulis. Bizonyos helyzetekben az ember magasabb szintû teste elhagyhatja az alacsonyabbat vagy kettoszthatja az teri skot, egy rszt a fizikai testben hagyhatja, a msikat pedig testen kvli utazsra hasznlhatja. Az elsõt nevezzk asztrlprojekcinak, a msodikat teri projekcinak.
Az teri kivettsnl ltalban megmarad az emberi alakunk. m egyes mdszerek szerint az teri burkot llat alakra is lehet formzni, s feltlteni testen kvli forrsokbl nyert teri energival. Ha ezt jl csinltuk, az llat ereje s rzkei tszllnak az teri burokra. Ennek az eredmnye a transzformcis test, egy majdnem fizikai alak, melyet az alakvlt irnythat.
Ezek nagyon hasznos kellkei a mgusnak s a boszorknynak. Kt ok miatt is: A transzformcis llattest az igazi llat tulajdonsgait is viselni fogja. Msodszor pedig az talakult test sokkal erõsebb s gyesebb, gy sokkal komplikltabb feladatokat is vgre tudunk hajtani.
A teliholdnak annyi szerepe lehet az alakvltsban, hogy a Fld teri hullmait a Hold irnytja, s ezek teliholdkor rik el a cscsukat, gy a legtbb alakvlt ezt az idõpontot vlasztja az talakulsra.
Az teri testtel foglalkoz, mgikus tantsok a farkasember megsebestsnek vagy meglsnek a mdjait is igazoljk. A sûrû, teri alakzatok tbb-kevsb teljesen ellenllnak a legtbb kznsges, fizikai trgynak, azonban a fmnek -elsõsorban a vezetõknek, mint az ezst - nem. Mivel az alakvlt sajt teri testbõl is mert transzformcis testhez, s mivel az teri test formzza meg a vzat, amelyen a fizikai test sûrû anyaga elrendezõdik, az llattest brmely srlse megjelenik az emberen is. Ezt a fogalmat a mgusok visszaverõdsnek nevezik, s minden testelhagysos lmny egyik kockzati tnyezõje.
A transzformcis testbe hatol fmvezetõknek jval drasztikusabb a hatsuk. Ha az alakvlt sajt fizikai testtõl bizonyos tvolsgra vetti az llattestet, az eredmny legtbbszr azonnali hall. Az llattest sztrobban, s az alakvlt, mivel megszûnik a kapcsolat a fizikai testvel, azonnal a Msodik Hall llapotba kerl.
Ha az alakvlt fizikailag is jelen van az llattestben, akkor az eredmny kevsb vgzetes, de valsznûleg elg kbultan vagy letveszlyesen sokkos llapotban tr vissza a fizikai valsgba. Viszont mindkt md azt bizonytja, hogy mgikus szempontok szerint, a farkasember ezsttõl val flelme igazolst nyer.
Bnsmd
Greer ezt rja:
"Legtbbszr az a legjobb, ha semmi rendkvlit nem tesznk, viselkedjnk ugyangy, mintha egy kznsges pldnnyal llnnk szemben. Az alakvltk ilyenkor el vannak foglalva sajt gyleteikkel, ami nem biztos, hogy rnk irnyul, s ilyenkor nincs semmi okunk kzbeavatkozni.
Ugyanakkor ez remek alkalom, hogy bõvtsk a helyi farkasember-hagyomnyrl szl ismereteinket, s akci kzben figyelhessk meg a pletykk s hagyomnyok valsgalapjt. Ha valaki tudja, milyen szoksai vannak a helyi farkasembereknek, s mit lehet tenni ellenk, mris sokkal higgadtabban tudja kezelni majd a helyzetet, ha szemtõl szembe tallja magt eggyel.
m egyes alakvlt-hagyomnyoknak negatv ktõdsei vannak: fekete mgia, bûncselekmnyek, erõszak, gy nem zrhat ki, hogy ha valaki ilyen krnyken lakik, fizikai vagy mgikus tmadsoknak teszi ki magt. (…)
Ha fennll a fizikai tmads vals veszlye, egy krlbell egymteres, kemnyfbl kszlt, ezstfejû staplct hasznljunk (a fejet kszersz ksztse), amelynek nvdelmi clra val alkalmazsa nem tkzik trvnybe. nvdelmi vagy vvtanfolyamokon knnyen elsajtthat hatkony hasznlata, sõt, knyvekbõl is megtanulhat, csak addig kell gyakorolni, amg biztosan tudjuk forgatni. Termszetesen ezt - ha lehet - mg kiprbls elõtt tegyk meg, mert ms nvdelmi eszkzkhz hasonlan, a botot is okosan, krltekintõen, jzanul kell hasznlni. Hiszen, hogy finoman fogalmazzunk, elg ostobn venn ki magt, ha valaki puszta nvdelembõl a farkasember helyett egy csaldi kedvencet, a farkaskutyt vern agyon.
Egyb fegyverek hasznlata szmos, komoly jogi s biztonsgi krdst vet fel, s kizrlag rendkvli esetekben ajnljuk. Ha valakinek fegyvertartsi engedlye van, s tudja is hasznlni a fegyvert, a klasszikus ezstgolyk megfelelnek e clnak. Ez viszont annyira drasztikus eljrs, hogy tnyleg csak vgszksg esetn alkalmazhat.
Ha valakire valban farkasember (vagy brmilyen ms alakvlt) tmad, jusson esznkbe, hogy elkpzelhetõ, hogy a transzformcis testben ott az emberi is, amelynl taln fegyver van. Mindenkppen az a legjobb, ha az llattestet tmadjuk. Ha sikerl eltallni a kzept valamilyen fmmel, mint pldul az ezsttel, majdnem biztos, hogy sztrobban, s vagy ott marad a helyn a megzavarodott alakvlt, akinek fogalma sincs, hogyan kerlt oda, vagy pedig a semmi.
Az elõbbi esetben ne felejtsk el, hogy a trvny a lycantropiban szenvedõket is ppgy vdi, mint brki mst, s nem valsznû, hogy a br elfogadn azt az rvet, hogy nvdelembõl cselekedtnk, mert rnk tmadt egy farkasember. A msodik esetben pedig arra kszljnk fel, hogy msnap reggel egy teljesen vratlan helyen ott fekszik egy holttest, mert a slyos teri visszalks hallos lehet az llatformt vettõkre. Mindkt eset slyos jogi kvetkezmnyeket vonhat maga utn.
A helyes fellps a farkasemberekkel szemben az - mint brmifle ms, potencilis tmadval szemben is -, hogy amg lehet, kerljk a fizikai sszecsapst, s mg mielõtt erõszakos esemnyekbe sodrdunk, tudjuk meg a vrhat jogi, etikai s egyb kvetkezmnyeket. A blcs a szbl is rt."
Ajnlott knyvek
s
Forrsok
John Michael Greer: Mgikus Lnyek Kalauza, desvz Kiad, Budapest, 2003.
Edda - szaki mitolgikus s hõsi nekek, Eurpa, Budapest, 1985.
Eliphas Lvi: Transcendental Magic, Rider, London, 1984.
S.L. Mathers: Astral Projection, Ritual Magic, and Alchemy, Destiny Books, 1987.
Petronius: Satyricon, Magyar Helikon, Budapest, 1963.
T. W. Rollestone: Celtic Myths and Legends, Avenel Books, New York, 1986.
Serge Kahili King: Urban Shaman, Simon and Schuster Inc., New York, 1990.
Rosalyn Greene: The Magic of Shapeshifting, Samuel Weiser, York Beach , 2000.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
