(vegjrk)
A vrosi let legjobb ismeri, akik a technikai fejlettsg, a gazdagsg, s a szervezett bnzs szakterleteivel egsztik ki si rksgk. Gyakran gyanakvssal tekintenek rjuk, mivel k vannak a legkzelebb az emberi faj veleszletett visszssgaihoz. Precizitsuk, hideg fejk, alapossguk a nagyvrosok cscsragadoziv teszi ket.
Mg a Csontrgk pphogy letben maradnak a vrosban, addig az vegjrk nagyon jl boldogulnak. k gy tekintenek a vrosra, mint egy msik fajta vadonra: egy betoncenra, a felhkarcolk erdejre vagy a trsashzak ztonyra. rzik, hogy a vrosnak is ltezik valamilyen szelleme s ltet ereje, s megprbljk felkutatni eme betondzsungel vltozatossgait.
Az vegjrk eredetileg Mezopotmibl szrmaznak, ahol szaktottak a Garouk trsadalmval, hogy onnantl a vrosokban ljenek, annak ellenre, hogy ez addig szmzetsnek szmtott. A kzpkorra zsarnokiak s pnzsvrak lettek s szvetsgre lptek az iparosodst elkezd chekkel. Mindig is a technolgiai fejlds lvonalban voltak a renesznsz alatt ugyangy, mint ksbb az Ipari forradalom idejn.
Mindezek okn megtanultk, hogy mindennek van lelke, szelleme a hatalmas gzmozdonyoktl egszen a futszalagig. Az 1920-as vekben az erszakoskodsaiknak ksznheten szoros kapcsolat alakult ki az vegjrk s a maffia kztt, ugyanis az vegjrk szvesen biztostottak elegend izomert a korabeli cscselk akciiban.
A szmtgpek megjelensvel az vegjrk felfedeztek egy jfajta szellemet, a Digit-Hl Pkokat, a szmtgp szellemeit. Mivel bartsgosan fogadtk ket, hamarosan olyan segtsget jelentettek a szmukra, amelyek ssze tudnak gyjteni, st meg is tudnak vltoztatni informcikat a vilg brmely szmtgpn. St segtsgkkel felfedeztek egy teljesen j vilgot is melynek neve, Kibernetikus Birodalom.
Az vegjrk hisznek abban, hogy az feladatuk vezetni a vrosokat s a vilg technolgiai fejldst egy svnyen, melyen Gaia a szvetsgk. k valban gy hiszik, hogy a vrosok egyarnt Gaia rszei. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
